Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Laky Dezső: Adalékok a főváros községi háztartásának fejlődéséhez, különös tekintettel az 1914-1934-es évekre = Contributions to the development of the municipal economy of Budapest with special reference to the years 1914-1934 545-598

gében természetszerűleg azok az előirányzatok is helyet foglalnak, amelyekről fentebb (a főváros háztartási bevételeinek taglalásánál) mint az üzemek hozzájárulásairól tettünk említést. Ha pedig összehasonlítjuk az üzemek előirányzatait amott a községi háztartáshoz való hozzájárulások címén nyilvántartott összegekkel, azonnal kiderül, hogy a községi intézetek, üzemek és részvénytársaságok a főváros háztartásának jelentős fedezeti ágazatává is fejlődtek. Ez csattanós cáfolata azoknak a magántőke részéről régebben hangoztatott álfélelmeknek, hogy a hatósági üzemek egyrészt a lakosság igényeit nem tudják megfelelően kielégíteni, másrészt pedig a községi háztartást is veszélyeztetik. Táblázatba foglaltuk azokat a számszerű eredményeket, amelyeket a fővárosi intézetek, közművek és üzemek 1914., ill. 1926—30. és 1931—34. évi átlagos kiadásai alapján feldolgoztunk. I,. 7. táblázat, 582—83.0. A táblázat három fejezetre (a második fejezet ezenkívül 6 címre is) bontva készült. A kiadások (ill.bevételek) megoszlási viszonyszámainak vizsgálatánál a fővárosi költségvetés harmadik részében egyesített költségvetési elemek tömegét tekintettük egységnek, s a részadatoknak ahhoz való viszonyát mutattuk ki. Itt sem látszott feleslegesnek az, ha a három számcsoport idősorainak fejlődési viszonyszámait is felírtuk, ragaszkodva az 1927. évi bázis értékéhez. A gazdasági mérlegelés szempontjából a főváros gazdálkodásának itt tárgyalt ágai valójában három nagyobb csoportba tagolódtak. Az egyik csoport az, amelynek a községi háztartással való kapcsolata még eleven volt. A gazdasági hivatal s az anyagszertár esetében nem is lehetett másképpen, de a házinyomda is szükséges részét alkotta az egykori fővárosi igazgatásnak, melynek félig üzem-, féhg a belső igazgatás érdekeit szolgáló vállalkozási jellegét jól kifejezi az, hogy a házinyomdát a községi háztartás keretében kezelt intézmények közé sorolták be. A házinyomda nem túl régi vállalkozása a székesfővárosnak, 1910-ben is csak kb. 200 000 P-t tett ki a szükséglete. 1914-ben azonban már ez az összeg 750 000 P-re emelkedett. Az első világháború után a házinyomda költségvetése négyszerese, sőt 1931-et követőleg csaknem ötszöröse lett a világháborút megelőző keretnek. Az önálló vagyonkezelésű üzemek közös vonása az, hogy kiadásaik (és bevételeik) njoLegyenesen emelkedtek a válságos 1931—34. évek átlagai szerint. Legnagyobb az emelkedés a gázműveknél, amelyek akkor kezd a fővárosi lakosság háztartási szükségletének fontos kielégítőjévé válni, s melyeknek világítási gázszolgáltatása mellett fűtési és energiaszolgáltató jellege is mindinkább kidomborodott. Sőt az igazi fejlődést a Gázművek a „Trieszti Légszeszgyár" budapesti üzemének egykori nívójáról éppen azzal tudták elérni, hogy szolgáltatásaikat a hatósági kezelés mellett általánossá tudták tenni, — ha árszabásukban még elég sokáig a magánvállalkozótól örökölt vonásokat őrizték is meg. A vízművek látszólag mostoha elbánásban részesültek. Az 1926—30. években csak árnyalatnyilag volt több a kiadási előirányzatuk, mint az 1914. évben. Az 1931—34. években sem láttuk a nyomát olyan fejlődés581