Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Laky Dezső: Adalékok a főváros községi háztartásának fejlődéséhez, különös tekintettel az 1914-1934-es évekre = Contributions to the development of the municipal economy of Budapest with special reference to the years 1914-1934 545-598

a városfejlődés általános érdekeiből következtek, ám esetleg a város pénzügyi szempontjai is közrejátszhattak abban, hogy kezdett kialakulni az ingatlanok elidegenítésének érték szerint való maximuma. Ugyanennek a költségvetési fejezetnek a kiadásait alapjában két költségvetési cím meríti ki. Egyik a tűzoltóság és tűzrendészet, melynek korszerűbb fejlesztése a 20-as évek végén indult meg, s a következő években is folytatódott. A másik cím az ingatlanok szerzése, melyre táblázatunk utolsó rovata szerint már átlagosan csaknem 1 millió pengőt irányzott elő a főváros, — nyilván távolabbi építkezésekre, de a főváros gazdálkodásában ekkor már nagyobb szerepet játszó üzemek telekszükségletére is gondolva. A közjogi szolgáltatások bevételeivel — a legfontosabb tételük a katonai szolgáltatások voltak — nem kell foglalkoznunk. Viszont a közjogi szolgáltatások kiadási oldalán nagy mozgalom támadt, melynek eredményeképpen e szolgáltatások pengőértéke mind 1926—30-ban, mind 1930—34-ben magasabb, ill. jóval magasabb volt, mint 1914-ben. Különösen a kegyuraság és a felekezeti segélyek költségei kerültek itt előtérbe. Az előbbiek emelkedését a Városháza közgyűlési termében döntő szóval bíró politikai vonalvezetés viselkedése magyarázta meg, mely saját hatalmi bázisának erősödését várta attól — nem törődve azzal, hogy tartósabb sikert az adott gazdaságtársadalmi rendszer mellett is csak úgy érhetett volna el, ha a néptömegek igazi megértését és bizalmát anyagi helyzettik állandó felügyeletével és segítségével szerzi meg. A katonai szolgáltatások összege is emelkedőben volt. Ez mindenesetre figyelmet érdemlő tény. A rendelkezésemre álló anyag a közjogi szolgáltatások között elég jelentős részt vegyes kiadások címén számolt el (3,2 millió pengőt). Olyan tétel ez, melynek részleteit külön is tanulmányozni lehetne. A közgazdaság és közlekedés bevételei százalék szerint némileg visszaestek 1914-hez képest. De összegük mégis a jelentősebb bevételi csoportok közé sorolja a költségvetés V. fejezetét. Az adatok felbontásából kiviláglik, hogy elsősorban a közterületek használati díjai által lehetett az itt összefoglalt bevételeket előirányozni. A Duna-part is számottevő bevételi forrás volt, viszont a ferencvárosi helyi kikötő, mely egyik nagyszerű dunai intézményünk, akkor még gyermekcipőben járt. A későbbi fejlődés szinte eltörölte a Teleki térre tömörített zsibárus tőzsdecsarnok és árubódék költségvetési szerepét, kezdetét vette az Ecseri úti piac története, — ekkor azonban még az innen származó bevételek lassú fejlődést mutattak. A szegényedés fejlődését is. A modern közgazdasági életben olyan nagy jelentőségű közraktárak Budapest háztartásában alig jutottak szóhoz. Viszont 1914-gyel szemben 1926—30-ban már 600 000 P-t meghaladta, a következő évben is csaknem elérte ezt az átlagot az idegenforgalom fejlesztésének költségkerete, melynek megszervezését a későbbi fejlemények is igazolták. Fentebb is említettük azt, hogy a pénzügyi természetű bevételek a főváros gazdálkodásában milyen kiemelkedő szerepet játszottak. Pengő569