Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Gadanecz Béla: Adalékok a budapesti villamosvasutasok 1906. évi sztrájkjának történetéhez = Dannye k istorii zabastovki budapeštskih rabotnikov tramvajnogo transporta v 1906 g. 511-543

menyeknek túlnyomó részben eleget tettek, ez alapon kimondja, miszerint az új vasútvonalak engedélyezésére vonatkozólag az 1613/906. sz. határozatában foglalt, tilalmát feloldja . . ,"

98 A szentkoronás szövetség grófi vezérkara egyértelműen a sztrájkot letörő kormány mellé állt s igazolta cselekedetét. Megrótta a villamosvasutasokat a munkabeszüntetés miatt, s leszögezte, hogy elítéli a sztrájkot, mert az állam érdekeit mindenek felett állónak tekinti." A szövetség hivatalos lapja cikkeiben azt emelte ki, hogy „a szövetség vezetősége nem heryeselte a sztrájk eszméjét, s azt kezdettől fogva veszélyesnek, kárhozatosnak mondotta, és teljes erejével igyekezett az erre irányuló áramlatot ellensúlyozni."

100 Nemcsak a szövetség elnöke, gróf Batthyány Tivadar hangsúlyozta, hogy ellensége még a sztrájk gondolatának is,

101 de Turtsányi Pál, a szövetség alelnöke, a sztrájkbizottság egyik vezetője is azt bizonygatta, hogy ellenezte a sztrájkot, és minden tőle telhetőt megtett a munkabeszüntetés megakadályozása érdekében.

102 A szövetség exponált vezetői közül egyedül Landler Jenő volt az, aki fennhangon hirdette: ,,Ami a magam személyét illeti, kijelentem, hogy én mindig jogos és törvényes eszköznek tartottam a sztrájkot . . . Fölemelt fővel vallom, hogy részem volt a sztrájknak a krimicsau folytán való előkészítésében, hogy a sztrájkolókat soha el nem hagytam, állandóan buzdítottam, lelkesítettem és összetartottam ... s hogy mindent megtettem, hogy a küzdelem erkölcsileg és anyagilag támogattassék, és hogy a sikert biztosítsam. A felelősségnek rám eső nagy részét soha magamról elhárítani nem fogom, s kijelentem, hogy míg egyrészt most a sztrájk leverése után is mindent el fogok követni, hogy annak következményeit enyhítsem, addig a jövőben sem fogok megszűnni írni, agitálni abban az irányban, hogy néhány könyörtelen és lelketlen munkaadó rabszolgáivá lealacsonyított munkásainak követeléseit teljesítse, és ebben az irányban minden rendelkezésemre álló eszközt, minden alkalmat meg fogok ragadni."

103 Landler Jenő magatartásával kiérdemelte az uralkodó osztály ádáz gyűlöletét. A villamosvasút-társaságok és a kormány által lepénzelt polgári sajtó hajszát indított ellene. A Batthyány gróf szentkoronás szövetségének központi vezetősége kizárta soraiból. A budapesti ügyvédi kamara a sztrájkolók melletti kiállásáért — az Ügyvédek Lapjának követelésére — fegyelmi vizsgálatot indított ellene. A fővárosi ügyészség felsőbb helyről utasítást kapott, hogy az időközben betiltott Vasutasok Lapja ellen indított ügyben „a főtárgyalás soron kívül, lehetőleg még a folyó évben kitűzessék és ítélettel befejeztessék."

104 A sztrájk alatti tevékenységéért ugyancsak felsőbb utasításra fogta perbe az ügyészség. A koncentrált támadás ellenére egy pillanatra sem rettent vissza a letiport villamosvasutasok védelmétől. Igazának tudatában, az ellene indított hajsza szervezőit megvetve, a támadások idején öntudatosan jelentette ki: „Akármilyen is legyen a szövetségnek, az ügyvédi kamarának, a tár537