Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Gadanecz Béla: Adalékok a budapesti villamosvasutasok 1906. évi sztrájkjának történetéhez = Dannye k istorii zabastovki budapeštskih rabotnikov tramvajnogo transporta v 1906 g. 511-543

menyeknek túlnyomó részben eleget tettek, ez alapon kimondja, miszerint az új vasútvonalak engedélyezésére vonatkozólag az 1613/906. sz. hatá­rozatában foglalt, tilalmát feloldja . . ," 98 A szentkoronás szövetség grófi vezérkara egyértelműen a sztrájkot letörő kormány mellé állt s igazolta cselekedetét. Megrótta a villamosvasu­tasokat a munkabeszüntetés miatt, s leszögezte, hogy elítéli a sztrájkot, mert az állam érdekeit mindenek felett állónak tekinti." A szövetség hiva­talos lapja cikkeiben azt emelte ki, hogy „a szövetség vezetősége nem heryeselte a sztrájk eszméjét, s azt kezdettől fogva veszélyesnek, kárho­zatosnak mondotta, és teljes erejével igyekezett az erre irányuló áramla­tot ellensúlyozni." 100 Nemcsak a szövetség elnöke, gróf Batthyány Tiva­dar hangsúlyozta, hogy ellensége még a sztrájk gondolatának is, 101 de Turtsányi Pál, a szövetség alelnöke, a sztrájkbizottság egyik vezetője is azt bizonygatta, hogy ellenezte a sztrájkot, és minden tőle telhetőt megtett a munkabeszüntetés megakadályozása érdekében. 102 A szövetség exponált vezetői közül egyedül Landler Jenő volt az, aki fennhangon hirdette: ,,Ami a magam személyét illeti, kijelentem, hogy én mindig jogos és törvényes eszköznek tartottam a sztrájkot . . . Fölemelt fővel vallom, hogy részem volt a sztrájknak a krimicsau folytán való előkészítésében, hogy a sztrájkolókat soha el nem hagytam, állan­dóan buzdítottam, lelkesítettem és összetartottam ... s hogy mindent megtettem, hogy a küzdelem erkölcsileg és anyagilag támogattassék, és hogy a sikert biztosítsam. A felelősségnek rám eső nagy részét soha magam­ról elhárítani nem fogom, s kijelentem, hogy míg egyrészt most a sztrájk leverése után is mindent el fogok követni, hogy annak következményeit enyhítsem, addig a jövőben sem fogok megszűnni írni, agitálni abban az irányban, hogy néhány könyörtelen és lelketlen munkaadó rabszol­gáivá lealacsonyított munkásainak követeléseit teljesítse, és ebben az irányban minden rendelkezésemre álló eszközt, minden alkalmat meg fogok ragadni." 103 Landler Jenő magatartásával kiérdemelte az uralkodó osztály ádáz gyűlöletét. A villamosvasút-társaságok és a kormány által lepénzelt polgári sajtó hajszát indított ellene. A Batthyány gróf szentkoronás szö­vetségének központi vezetősége kizárta soraiból. A budapesti ügyvédi kamara a sztrájkolók melletti kiállásáért — az Ügyvédek Lapjának köve­telésére — fegyelmi vizsgálatot indított ellene. A fővárosi ügyészség felsőbb helyről utasítást kapott, hogy az időközben betiltott Vasutasok Lapja ellen indított ügyben „a főtárgyalás soron kívül, lehetőleg még a folyó évben kitűzessék és ítélettel befejeztessék." 104 A sztrájk alatti tevékenységéért ugyancsak felsőbb utasításra fogta perbe az ügyészség. A koncentrált támadás ellenére egy pillanatra sem rettent vissza a letiport villamosvasutasok védelmétől. Igazának tudatában, az ellene indított hajsza szervezőit megvetve, a támadások idején öntudatosan jelentette ki: „Akármilyen is legyen a szövetségnek, az ügyvédi kamarának, a tár­537

Next

/
Thumbnails
Contents