Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Gadanecz Béla: Adalékok a budapesti villamosvasutasok 1906. évi sztrájkjának történetéhez = Dannye k istorii zabastovki budapeštskih rabotnikov tramvajnogo transporta v 1906 g. 511-543

ződött arról, hogy sem a szociáldemokrata pártnak, sem a vasúti munkás­szövetség vezetőségének nincs szándékában szolidaritási sztrájkba szólí­tani a főváros és az államvasutak dolgozóit, intézkedett a sztrájk fegyve­res letöréséről. Budapest főkapitánya október 31-én elrendelte a sztrájktanya fel­oszlatását. Kgy század huszár, 12 lovas- és 50 gyalogos rendőr nyomult be a sztrájktanyára és kiszorította onnan a villamosvasutasokat. 88 A rendőrséggel és katonasággal szétszórt sztrájkolok „Pfuj Batthyány !", „Pfuj Szterényi !" ,Xe a kormánnyal !" kiáltások és a Marseillaise ének­lése közben tüntettek városszerte. Tekintélyes csoportjuk vonult a szo­ciáldemokratapárt irodája elé, és bejelentette a párthoz való csatlakozását. A rendőrség megakadályozta azokat a kísérleteket, amelyek új sztrájk­tanya létesítésére irányultak. Bzt követően hamarosan megkezdődött a sztrájkolok szolgálattételre való jelentkezése. 89 A villamosvasutasok egyhetes hősies küzdelmének a „vasutas­barát" pártokból álló koalíciós kormány fegyveres beavatkozása vetett véget. Ezt kommentálva a lapok arról írtak, hogy „a kormány a villamos­sztrájkkal egyszersmindenkorra le akar törni minden néven nevezendő vasutassztrájkot." 90 Bosszúra vágytak, a sztrájkküzdelem hőseinek meg­félemlítésére és megalázására készültek a villamosvasutak igazgatóságai is. Elbocsátottak közel félezer villamosvasutast. 91 A visszavett alkalma­zottakat megeskettették, hogy semmiféle egyesületnek és szövetségnek soha többé nem lesznek tagjai. Több mint százhúsz ember ellen indítot­tak bűnvádi eljárást. 92 Egyeseket több havi börtönbüntetésre ítéltek. 93 A sztrájk a villamosvasutasok vereségével végződött, a résztvevők sok illúzióval lettek szegényebbek, és mély igazságokkal gazdagabbak. Megértették, hogy emberi mivoltukat nem menthetik meg másképpen, csak úgy, ha tettekkel tiltakoznak a tőkés kizsákmányolás ellen, ha kihar­colják az emberi élet feltételeit. A levert villamosvasutasok kénytelenek voltak elfogadni a megalázó feltételeket, de az egyhetes küzdelemben sokan rádöbbentek, hogy a Jellinekek, Hűvösök, akiktől kenyeret kap­nak, nem jótevőik, hanem kizsákmányolóik; hogy Batthyány Tivadar gróf, Kossuth Ferenc és az ún. „vasutasbarát" pártokból alakult kormány nem az ő barátjuk, hanem a pénzeszsákoké; hogy a munka és a tőke har­cában nem függetlenek az államhatalom szervei; hogy a miniszterek, a katonaság, a rendőrség a vagyonosoknak van alárendelve. Politikai fejlődésükben a sztrájk napjai évek elmaradottságát pótolták. A fővárosi villamosvasutasok 1906 októberi sztrájkja nemcsak a munkát beszüntető villamosvasutasok előtt leplezte le a nacionalista és szociális frázisokat hangoztató, kisemberek barátja álarcában tetszelgő koalíciós kormányt és a szolgálatában álló szentkoronás vasutasszövet­séget, hanem a nagyvasutak dolgozói és a széles közvélemény előtt is. Ez kedvező feltételeket teremtett arra, hogy a szociáldemokrata párt új tömegeket vonjon be a modern munkásmozgalomba. Ez időben már megerősödtek a pártban azok az erők, amelyek revízió alá vették a veze­tőségnek a nemzeti függetlenség kérdésében korábban elfoglalt nihilista 535

Next

/
Thumbnails
Contents