Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Gadanecz Béla: Adalékok a budapesti villamosvasutasok 1906. évi sztrájkjának történetéhez = Dannye k istorii zabastovki budapeštskih rabotnikov tramvajnogo transporta v 1906 g. 511-543

saságok 25-ig nem adják meg, amit (a villamosvasutasok) kérnek, kimondják a sztrájkot. Ez pedig óriási csapást jelent Hűvösnek és Jellineknek ! Küszöbön van a Rákóczi-ünnepély,* a Mindenszentek ünnepe, amikor a forgalom a rendesnél is tízszerte nagyobb lesz . . ,"

57 A villamosvasutasok bizalmi férfiai október 24-én este handler, Turtsányi és Lorber vezetésével a Royal-szálló egyik különtermében tartott titkos Összejövetelükön úgy határoztak, hogy a sztrájkot 25-én délelőtt fél tizenkettőkor kezdik meg. A bizalmiak vállalták, hogy másfél órával korábban a végállomásokon kiosztják a szervező bizottság sztrájkfelhívását. Batthyány Tivadar gróf és hívei tevékenységét most is képmutató ravaszkodás jellemezte. Mindent megtettek a sztrájk meggátlására, miközben meg akarták tartani a villamosvasutasokat a szentkoronás szövetségben. Ezért hangsúlyozták, hogy a szövetség ugyan nem vesz részt a sztrájk szervezésében, de tagjait megvédelmezi, őket cserben nem hagyja.

58 Ezért interpellált a képviselőházban Lengyel Zoltán a villamosvasutasok ügyében.

59 A polgári lapok megkísérelték lebeszélni és elrettenteni a villamosvasutasokat a sztrájktól. A Független Magyarország a sztrájkot nemcsak kilátástalannak tartotta, hanem etikai szempontból is kifogásolhatónak. Ezeket írta: „Nem ütközik-e az alkalmazottak jó érzésébe az, hogy a szívek ünnepét szegezték fegyverként kenyéradóik mellének? Nem ébred-e fel valami szemrehányás magyar szívükben, amikor a Fejedelem diadalútját ilyen módon zavarják meg? Csupa jó magyar hazafi áll az elégedetlenek sorában, akiknek nem lehet erényük, hogy a nemzet nagy ünnepén mint ünneprontók szerepeljenek kifelé a gyűlölködő külföld előtt, nevetség tárgyává tegyék a mi szent ünnepünket." A Független Magyarország azzal fenyegette meg a villamosvasutasokat, hogy ha most sztrájkba lépnek, akkor elveszítik a közönség és a hatóság támogatását is.

60 Ezek a villamosvasutasok jóérzésére, hazafiságára apelláló szavak már nem tudták letéríteni őket a sztrájk útjáról, de alkalmasak voltak a Független Magyarország „vasutasbarátságának" leleplezésére. A villamosvasutak igazgatóságai mereven elzárkóztak minden további engedmény megadásától. Hűvös Iván, a Budapesti Városi Villamos Vasút R. T. igazgatója október 24-én adott sajtónyilatkozatában cinikusan hangsúlyozta: „Mindent megtettünk, ami tőlünk tellett. Az alkalmazottak mozgalma tisztán hatalmi kérdés és bármennyire is fáj nekünk, de nem engedhetünk ! Még akkor sem engedünk, ha egy millió koronába kerülne is ! Bennünket támogat a kormány, mert valószínű, hogy a villamossztrájkot követni fogja a nagy vasúti sztrájk. Az érdekeink tehát közösek. Annyi bizonyos, hogy sok száz embernek a kenyerébe kerül ez a mozgalom."

61 A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság igazgatósága 25-én reggel munkakizárással — krimicsauval — akarta megfélemlíteni és a sztrájktól * II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalával kapcsolatos ünnepségekről van szó. 528