Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107

negatív választ adok: ezen a helyen királyi udvari élet régészeti nyomai csak a XIV. századtól fogva jelentkeznek. A régészet másik alapvető kérdése: a Táncsics Mihály utca 9, sz. teleknek, a XVII. század végén romjaiban még álló egykori magna curia, más néven Kammerhof területének feltárása. Noha a városkutatás szempontjából múlhatatlanul fontos feltárás szükségességére már tíz éve írt munkám rámutatott, erre mostanáig nem került sor.* Amikor a budai várpalota ásatásainak során a XIII. századi építészeti in situ anyag teljes hiányát felismertem, a régészeti anyagnak e negatívumaival az okleveles emlékek pozitívumait állítottam szembe. Ezeknek a birtoklástörténeti, okleveles emlékeknek alapján pedig feltevésem ma is az, hogy a Várhegy déli részén, a királyi palota alatt hiányzó, s a XIII. századi udvartartást bizonyító egy-másfél évszázadnak archeológiáját a Várhegy északi végének e megjelölt pontján, a Táncsics Mihály utca 9. sz. hatalmas háztelek feltáratlan rétegeiben kell keresnünk. Problémánk történeti része bonyolultabb. Ha ugyanis a Várhegy déli végének királyi palotáját csak az Anjouk építik fel (s felfogásom szerint a palotaásatás régészeti emlékei, az okleveles emlékekkel együtt csupán ezt bizonyítják), akkor az okleveles emlékekben szereplő magna curia regis, vagy Kammerhof, a XIV. század végéig a budai Várhegyen az egyedüli királyi kúria volt. Éppen ezért a Kammerhofnak mind helyrajzi meghatározása, mind pedig várostörténeti jelentősége fokozott értékű. Ez a felismerés, s elsősorban az a tény, hogy a XIII—

XIV. századi budavári királyi rezidencia nem az ún. polgárváros falain kívül, hanem intra mur os állt, további, a királyi szálláshely topográfiájánál jóval messzebb menő, az egész korai városfejlődésre, olykor a XIII—

XIV. századi köztörténetre vonatkozó kérdéseket is érint. Ezeknek a kérdéseknek feloldása pedig jó néhány — eddig csupán tünetként észrevett — várostörténeti jelenségnek okát és magyarázatát is kezünkbe adja. E tanulmány során a déli királyi palota ásatási eredményei bírálatának mellőzésével — amely másutt amúgy is közlésre kerül —, azokat a várostörténeti kérdéseket vizsgáljuk meg, amelyek közvetlenül vagy közvetve a királyi rezidencia helyrajzának függvényei. Ezek a kérdések mind Budavár, mind Pest és Óbuda történetével szorosan összefüggenek. A XIII—

XIV. századi királyi palota hely rajzának problémája — mint majd látjuk — kulcskérdése Buda ekkori egész várostörténetének. Helyes szemlélete tévedésektől kímélheti meg a kutatást. Munkám második részében a magna curia regis vagy Kammerhof funkciójára és helyrajzára vonatkozó bizonyítékokat ismertetem. Ezt annyival inkább is indokoltnak tartom, mert a régebbi tanulmányaim által felkavart vita során e kérdésben előadott okleveles bizonyításomat — egyetlen, nem szabatosan idézett oklevélszöveg-kiemelés miatt — elmarasztaló kritika érte,

7 s ennek nyomán az ott felvetett kérdések * B munkámat 1961 januárjában írtam meg, jóval az 1962 áprilisában megindított Táncsics Mihály utcai ásatások kezdete előtt. 45