Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Urbán Aladár: Honvédtoborzás Pest-Budán 1848-ban = Le recrutement des Honveds a Pest-Buda en 1848 403-444

164 HNI 1848: 782. —Közlöny (1848.) aug. 14. (66). Közli: Pap i. m. I. köt. 369—370. 165 Pest városának szóló példány: Pest v. lt. Közig. 1848: 159. — Buda városé: Buda v. lt. lajstromozatlan iratok 1848/49. — A Kovács ezredesnek szóló példányt közölte a Közlöny (1848.) aug. 4. (56). 166 Az általános rendelkezés késlekedésének egyik oka volt az is, hogy a déli táborba utazó Mészáros Lázár arra kérte a miniszterelnököt, visszatértéig ne adjon ki újabb rendeletet az önkéntes mobilizáció kérdésében. 167 Közlöny (1848.) aug. 7. (59), és röpirat is az 1848/49-es nyomtatványok között. — A sajtóban megjelent közlemény azt is tudatta, hogy Pesten a szerviták épületében lehet jelentkezni. 168 Buda v. lt. Tanácsülési jkv. 1848: 106. (aug. 7.). — Közlöny (1848.) aug. 22. (74), 365. — PH (1848.) aug. 24. (142), 793. 169 Egri Áll. Lt. „Budai nemzeti őrsereg 1. zászlóalj levelező könyve". 39. sz. Kiss M. őrnagy levele Kovács György nemzetőri ezredeshez, 1848. aug. 13. (A leveleskönyv eddig ismeretlen módon került az egri levéltárba.) 170 Pest v. lt. Közig. 1848: 161. 171 Pest v. lt. Közgy. jkv. 1848: 12. 317. — Közig. 1848: 161. 172 Pest v. lt. Közig. 1848: 161. Közli Schmoll L., Adalékok Budapest székes főváros történetéhez. Bp. 1899. II. köt. „A pesti csatárok" c. tanulmányában 126—128. Id. cikk felhasználta Pest város levéltárából a jelen témára vonatkozó legfontosabb iratokat, de jobbára csak azok ismertetésére szorítkozik. Célkitűzése szerint azt vizsgálja, kik számítottak „pesti csatár"-nak, kiket illetett meg 1867 után az 1848 augusztusában megszavazott jutalom, ill. segély. 173 A 804 fő (a sorezredi zászlóaljak mintájára): 720 közvitéz, 72 tizedes, 12 őrmester, 12 dobos, 6 ács és 2 zászlótartó. Ezenkívül természetesen a tisztikar: 1 őrnagy, 1 segédtiszt, 6 százados (kapitány), 12 főhadnagy, 12 alhadnagy, 1 főorvos, 2 alorvos és 1 számvevő. 174 Egyévi szolgálat esetén fejenként 40, két-három év esetén 60, ül. 80 forint jutalmat tűztek ki. A rokkantaknak, ill. özvegyeknek a szolgálati jutalom összegén túl megszavazták életük végéig a 8 krajcáros napidíjat. 175 A tervezet pontos, darabszám szerinti költségvetést tartalmaz a fegyverek és a szükséges ruházati cikkek árától a tisztek fizetéséig mindenről. 176 Pest v. lt. Közgy. jkv. 1848: 12 774. — Közig. 1848: 161. 177 ONöHt 1848: 2928., Pest v. lt. Közig. 1848: 161. 178 Pest v. lt. Közig. 1848: 161. 179 ONöHt 1848: 2938. — Pest v. lt. Közig. 1848: 161. 180 Uo. 1848: 3161. — Pest v. lt. Közgy. jkv. 1848: 12 796. — Közig. 1848: 161. — Schmall i. m. II. köt. 129. a jegyzőkönyv egy részletét szó szerint közli. 181 ONöHt 1848: 3161. 182 Uo. 1848: 3161. —- Pest v. lt. Közig. 1848: 161. — A szükséges pénzösszeget illetően az aug. 24-i közgyűlés 12 796. sz. alatt megfelelő intézkedéseket foganatosított addig is, míg a pénzügyminiszter kellően nem rendelkezik. Ezt az aug. 31-i közgyűlésen 13 095. sz. alatt még kiegészítették, felhatalmazva a házipénztárt, hogy a májusban felajánlott 200 000 forintból összegyűlt 16 000 forintot is felvehesse. Az elszámolás szerint Lángh Ignác, a toborzás vezetője, összesen 30 000 forintot vett fel a zászlóalj toborzására és felszerelésére, amely összesen 51 000 forintba került. Az iratokat 1. Közig. 1848: 191, 480., a Kereskedelmi Bankra vonatkozóan Szemere Bertalan helyettes miniszterelnök levelét 1848. szept. 7-ről. Közig. 1848: 161. Fentiekre 1. még Schmall i. m. II. köt. 132. 183 Pest v. lt. Közgy. jkv. 1848: 13 095., Közig. 1848: 161. Batthyány a kérésnek nyilvánvalóan nem tett eleget, de amikor szept. 20-án Ujházy Lászlónak egy szabadcsapat felállítását megengedte, kikötötte, hogy ,,a toborzás Pest város határain kívül történjék". Közlöny (1848.) szept. 24. (107), közli Pap i. m. II. köt. 23. — Pest városának a Szalay-féle toborzás miatt aug. végén volt is némi nézeteltérése a hadügyminisztériummal, mivel az eredetileg csak Pest megyére szóló toborzási engedélyt adott ki. L- Pest v. lt. Közig. 1848: 194. 184 Közlöny (1848.) szept. 3. (86), PH (1848.) szept. 3. (151), KH (1848.). 441.