Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Urbán Aladár: Honvédtoborzás Pest-Budán 1848-ban = Le recrutement des Honveds a Pest-Buda en 1848 403-444
A semmiből máról holnapra született 14. honvédzászlóalj jelentőségét, Pest városának elismerésre méltó jó szándékán kívül az adja, hogy korai elindítója lett egy 1848 őszén általánossá vált folyamatnak. Ennek során a hosszabb-rövidebb időre elszegődött, a harctéri szolgálatban megedződött önkéntes nemzetőri alakulatok négyévi szolgálatot vállaló rendes honvédzászlóaljakká alakultak át. A hetek alatt toborzott és felszerelt három honvédzászlóalj kiállításával fővárosunk a honvédelmi szervezkedés területén is megőrizte vezető szerepét. Azt a szerepet, amely — hasonlatosan Párizsnak a francia történelem fordulópontjain játszott szerepéhez — egészen az 1849 januári visszavonulásig elhatározó módon nyomta rá bélyegét a forradalom és a szabadságharc menetére. Pest-Buda egyszerű emberei: mesterlegények, napszámosok és munkások, a márciusi fiatalok vezetésével és a hazafias érzelmű polgárok támogatásával nemcsak a forradalom eredményeinek megvédésében és továbbfejlesztésében, hanem a harcmezőn is követésre méltó, emlékezetes példát mutattak a nemzetnek. JEGYZETEK 1 1848-ban, a forradalom kitörésekor Magyarország és kapcsolt részei a katonai igazgatás szempontjából öt főparancsnokságra (General-Commando) oszlottak. Ezek voltak: a budai (a szűkebb értelemben vett Magyarország, Erdély és a kapcsolt részek, ill. a határőrvidék nélkül), temesvári (bánsági), szebeni (erdélyi), péterváradi (szerémségi) és a zágrábi (horvátországi) „főhadi kormányszékek". Ez a szervezet elvben érvényes maradt egészen 1848 őszéig, amikor a Honvédelmi Bizottmány a ténylegesen hatáskörébe tartozó területeken megszüntette azokat. 2 Országos Levéltár. (A továbbiakban: OL.) Az 1848/49-es minisztérium levéltára. Belügyminiszter elnöki iratai (a továbbiakban: BM ein.) 1848: 74., Miniszterelnök hadügyi és nemzetőri iratai (a továbbiakban: HNI) 1848: 177. — A húsvéthétfői (ápr. 24-i) nagykikindai vérengzés hírére az ápr. 26-i minisztertanács már foglalkozott egy ,,önkény tes őrsereg" felállításának gondolatával. Az ülés jegyzőkönyvét 1. : Kossuth Lajos az első magyar felelős minisztériumban (Sajtó alá rendezte: Sinkovics I.) Kossuth Lajos Összes Munkái (a továbbiakban: KÖM) XII. köt. Bp. 1957, 145—146. — Az egész feszült és izgatott légkörre (így pl. a Lederer-féle macskazenére is), amelyben a toborzási felhívás megszületett 1. szerző tanulmányát: Zehn kritische Tage aus der Geschichte der Batthyány-Regierung (10—20. Mai 1848). Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Historica, Tomus IL Bp. i960, 91—124. 3 HNI 1848 : 180. —• Batthyány ugyancsak május 15-ének éjjelén kelt rendelkezése (1. Pesti Hirlap, a továbbiakban PH [1848] máj. 23. [63.]) ruházza véglegesen a honvédség toborzásának ügyét a Baldacci ezredes által vezetett Országos Nemzetőrségi Haditanácsra. Említett rendelet kimondja, hogy Baldacci ezredes hatáskörébe tartozik „úgy az állandó, mint a rendes nemzetőrség": vagyis a törvényben előírt, valamint a most felállítani elhatározott rendes v. mobilis (mozgó) nemzetőrség ügyeinek intézése. Ez a „rendes" v. mobilis nemzetőrség kapta azután rövidesen a honvéd elnevezést, amely június—júliusban vált közkeletűvé. 4 A felhívás szövegét 1. PH (1848) máj. 17. (58) —- Az eredeti falragaszt (magyar és német nyelven) 1. OL. 1526 utáni gyűjtemény. 1848/49-es nyomtatványok. 28 Tanulmányok Budapest múltjából 433