Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Urbán Aladár: Honvédtoborzás Pest-Budán 1848-ban = Le recrutement des Honveds a Pest-Buda en 1848 403-444

Nagy Gusztáv jelentése elöljáróban hangsúlyozza, hogy bár a toborzás lelkesen folyik és a minisztérium célirányos rendeleteket adott ki, a rendelkezések megvalósításában sok a visszásság. „I^egérezhetőbb hiányok — állapítja meg a jelentés — az önkénytesek szállásolásánál, általvételével és az ideiglenesen ált(al)vevő katonaság bánásmódjában rejlenek !" De bármi is legyen e hibák oka, eredménye az, hogy ,,a lelkesedés, különösen a míveltebb osztályoknál naponként csökken". A toborzás tíznapos tapasztalatai alapján tett javaslatai a következők: I. a zászlóalj kinevezett osztályparancsnoka rendelkezzen csak az önkéntesekkel, a laktanyák szobát, a raktárak felszerelést legyenek kötelesek neki kiszolgáltatni; 2. a zászlóalj egy kinevezett tisztje legyen jelen a toborzásnál és az eskütétel után azokat, „kik eddig nyomor miatt a szenny és piszok martalékai voltak, rögtön fürdőbe küldhesse, megnyírathassa és legalább tiszta fehérneművel elláthassa" — mert csak ez lehet feltétele az önkéntesek szállásai tisztán tartásának; 3. egy harmadik honvédtiszt feladata legyen a szállások előzetes berendezése, mert ,,így kikerültethetnék a katonaságtól ideiglenesen átvételre rendelt tisztek eljárása, kiknek kezei között a lelkesedés már eddig is sokat szenvedett"; 4. ez utóbbi megvalósítása érdekében a toborzást csak délelőtt javasolja folytatni

48 — ha kell két bizottsággal —, mert a bor, a mámor hatására délután esetleg beállókat ilyen állapotban felesketni úgysem lehetne, ez pedig megnehezítené a velük való rendelkezést; 5. végezetül javasolja — annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a honvédeknek a reájuk rossz hatással levő sorkatonákkal való érintkezése

49 —, hogy a honvédeknek egészen külön szállást rendezzenek be (lehetőleg a Károlyiaktanyában), ahonnét a sorkatonaságot máshová helyezzék át, és ahol így elférnek az Újépületben már elhelyezett századok is. Batthyány a valóban alapos jelentés kézhezvétele után azonnal intézkedett. Május 29-én mindenekelőtt kinevezte a 2, honvédzászlóalj parancsnokát, Cserey Ignácot, a 33. gyalogezred kapitányát őrnagynak.

50 A kinevezésről szóló iratban egyúttal a fenti jelentés javaslatait szem előtt tartva, a miniszterelnök részletes utasítást adott Cserey Őrnagynak ,,az elszállásolás dolgában többszeres panaszok" megszüntetése érdekében. Elrendelte, hogy: 1. a Károly-laktanyában naponta kétszáz újonc elhelyezésére elegendő férőhelyet biztosítsanak; 2. ha ágyak nincsenek is, de szalmát, lepedőt és takarót kellő számban készítsenek elő; 3. a zászlóaljparancsnok mindennap küldjön egy tisztet az önkéntesek átvételére, akinek gondja legyen arra, hogy a rászorulókat fürdőbe vigye és tiszta fehérneművel ellássa;

51 4. a felavatott önkénteseket naponta hatfelé (6 századba) ossza, „tekintettel lévén a tanulmányos ifjak és műveletlenek egyenlő aránybani felosztására. . ."; 5. ügyeljen arra, hogy a kirendelt oktató altisztek az önkéntesekkel barátságosan bánjanak és a szolgálati idő leteltével azok között ne sokat forgolódjanak; 6. az iskolavégzett fiatalokat a kiképzésben használja fel oly módon, hogy „a tanulmányos ifjak délután egy-egy óráig valamelly főtiszt által a hadgyakorlatok elemeiben képeztessenek; mellyre ők másnap reggel oktatókul fel412