Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Urbán Aladár: Honvédtoborzás Pest-Budán 1848-ban = Le recrutement des Honveds a Pest-Buda en 1848 403-444

URBAN ALADÁR Honvédtoborzás Pest-Budán 1848-ban A XIX. század polgári forradalmait általában az jellemzi, hogy fegyveres erőiket tulajdonképpen csak a hatalom megragadása után szervezik meg. Az új haderő megteremtése döntő fontosságú, mert biztosítéka az elért eredmények megtartásának és kiterjesztésének. Ezért az ,,új mintájú hadsereg" megszervezésének módja, valamint kiállításának gyorsasága jelentősen befolyásolja az adott forradalom egész további menetét. A forradalom hadseregének gyors talpraállítása különösen akkor fontos, ha arra nemcsak a belső ellenforradalom, hanem a külső veszély ellen is szükség van; ha annak az új rend megszilárdításával egyidejűleg a nemzeti függetlenség védelme is feladata. Ez teszi indokolttá az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc honvédsége létrejöttének, az első honvédzászlóaljak megalakulásának vizsgálatát is. A fővárosnak, ezen belül a pesti plebejus tömegeknek a forradalom elindításában és továbbfejlesztésében játszott szerepe általánosan ismert. A feldolgozások azonban jobbára az országos politika kérdéseire fordítják figyelmüket. így Pest és Buda történetének azok a vonatkozásai, amelyek nem állanak közvetlen kapcsolatban a nagy eseményekkel, többnyire háttérbe szorulnak. A márciusi napokban megszervezett pesti nemzetőrség sem kapott kellő teret a forradalom fővárosát méltató írások között, a honvédség felállítása pedig egyenesen elsikkadt. Fővárosunknak, amely hazafias buzgalmának az 1848-as forradalmi esztendőben számos szép tanújelét adta, nem kell szégyenkeznie a honvédtoborzás történetének vizsgálatakor sem. Kevéssé ismeretes, hogy Pest és Buda, valamint a környező helységek lakossága példásan kivette részét a szabadságharc első honvédzászlóaljainak kiállításából is. Az 1848 őszéig felállított 14 honvédzászlóaljból 3 a fővárosban alakult: az első kettőt öt hét alatt szervezték meg még május—júniusban, a harmadik pedig Pest városának kezdeményezésére j ött létre a szeptemberi válságos napokban. 1848. szeptember 29-ig, tehát a pákozdi csatáig (eltekintve az Erdélyben szervezett két zászlóaljtól) a felállított honvédzászlóaljak negyedét Pest és Buda adta, s közülük kettő részt is vett a pákozdi csatában. A harmadik pedig júliustól a bácskai táborban teljesített szolgálatot. 26* 403