Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Turányi Kornél: A Józsefváros kialakulása = Die Entwicklung des Vorstadtbezirkes Josefstadt 329-362

24 Főv. lt.-Pesti lt. Választott polgárság iratai. 341/1792. 25 Nagy L., Rácok Budán és Pesten (1686—1703). Tanulmányok Budapest múltjából. XIII. köt. 89—90. 26 Vő., Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században (a továbbiakban: Nagy, Mezőgazdaság. . . ). Tanulmányok Budapest múltjából. XII. köt. 139. 27 Főv. lt.-Pesti lt. Rákosi malmok, majortelkek, szántóföldek és rétek telekkönyve. 1718—1819. 28 Horusitzky i. m. 36—38. Az Illés-kútból régen a víz magától is kifolyt, ezért „ez már artézi víznek, illetve gyenge nyomás alatt álló víznek volt minősíthető." 29 Főv. lt.-Pesti lt. Testamenta et inventaria a. a. 798 és a. m. 52. 30 Eerchenfeld dűlőnévvel vagy helységnévvel nemcsak Pesten találkozunk; ez az elnevezés főleg Ausztriában és Bajorországban volt elterjedve, bizonyára az onnan származó telepesek hozták ide ezt az elnevezést. Bécs egyik ősi, még 1337-ben alapított külvárosa szintén Eerchenfeld. (Erről bővebben ír K. A. Schimmer, Ausführliche Häuser-Chronik der innern Stadt Wien, mit einer geschichtlichen Uebersicht sämmtlicher Vorstädte und ihrer merkwürdigsten Gebäuden. Wien 1849, 311.) A Lerchenfeld név legvalószínűbb magyarázata; eredetileg Lärchenfeld volt, tehát vörösfenyővel benőtt terület, ahol az erdőt kiirtották, majd legelőnek használták. Idővel más irtásterületeket is Lärchenfeldnek neveztek, s az eredeti értelmet feledve, a szót Lerchenfeldnek írták; a magyarosítás korszakában pedig mint Pacsirtamező vált ismertté. 31 Nagy L., A Terézváros kialakulása. Tanulmányok Budapest múltjából. XI. köt. 101. 32 Terézvároson a XVIII. és XIX. században nagy vonásokban azt a területet értették, amely ma a VI. és VII. kerület. 33 A Lipótváros területét csak 1790-től az 1789-ben készült Schilson-féle terv alapján építették be. Addig csak a városfal közelében épült néhány ház a mai Engels és József nádor tér környékén. 34 Az itt következő táblázat a pesti külvárosok beépítésének ütemét mutatja. Az adatokat a korabeli pesti telekkönyvek és az urbáriumok alapján állítottam össze. Az egyes számok azt mutatják, hogy a kérdéses évben hány ház adózott összesen a városfalon kívül és mennyi az egyes külvárosokban. A Terézvárosra vonatkozó számításokat Nagy Lajosnak a Terézvárossal foglalkozó, már idézett tanulmányából vettem át. 1769-től 1780-ig csak józsefvárosi és összkülvárosi adatokkal rendelkezünk. A források hiányos volta nem tette lehetővé, hogy a táblázatot is folytassuk. Adataink világosan mutatják, hogy a Józsefváros kezdeti lendület után fokozatosan elmarad a többi külváros mögött. Az 1770 és 1780 közötti évtizedben a házak száma itt csak 10%-kai növekszik, míg a többi külvárosok beépítettsége 22%-kai lesz több. Házainak és lakóinak számát tekintve a Terézváros az előbb említett évtizedben megelőzi a Józsefvárost. I A házak száma Az adózás éve Külvárosok összesen Józsefváros Terézváros Ferencváros I4pótváros 1734 112 89 8 12 3 1735 116 91 IO 12 3 1736 152 122 13 14 3 1737 !74 135 17 19 3 1738 194 I46 22 23 3 1739 206 155 25 23 3 1740 228 158 38 29 3 174I 239 166 39 31 3 1742 250 I73 42 32 3 23* 355