Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Turányi Kornél: A Józsefváros kialakulása = Die Entwicklung des Vorstadtbezirkes Josefstadt 329-362

I959"^

en kerületünkben a csecsemőhalálozás mutatója 52,7. Ez természetesen nagy haladást jelent a XVIII. századhoz mérten, de még mindig nem kielégítő, ha tekintetbe vesszük, hogy Csepel (XXI. kerület) mutatószáma már 28,2-nél tart.

70 A csecsemőhalandóság mellett a gyermekhalandóság is szomorú képet mutat. Ezt bizonyítja az itt következő táblázat, amely az 1778— 1799. években a 10. életévük betöltése előtt elhaltak számának és százalékarányának alakulását mutatja. A 0 — 9 éves korban elhaltak Év 1 éves koruk előtt elhaltak 1 — 9 éves korban elhaltak Az összes évi halálesetek százalékaránya az összes évi száma száma száma halálesetek számán belül 1778 90 58 226 65,5 1779 82 58 228 61,4 1780 80 37 199 58,8 1781 109 81 276 68,8 1782 75 58 240 55.4 1783 127 166 402 72,9 1784 93 82 294 59,5 1785 128 92 352 62,5 1786 125 45 255 66,7 1787 166 55 288 76,7 1788 141 107 342 72,5 1789 136 71 346 59,8 1790 in 94 289 70,9 1791 in 113 307 72,9 1792 107 60 254 67,7 1793 *37 44 252 7i,9 1794 127 88 295 72,8 1795 109 96 288 71,2 1796 101 58 232 68,5 1797 106 65 286 59,7 1798 114 98 347 61,1 1799 122 71 409 47,2 Az egyházi anyakönyvekben a halálokot általában nem orvosi vélemény, hanem csak a hozzátartozó bejelentése alapján jegyezték be, s így ez csak részben fedheti a való helyzetet. A gyermekek bejegyzett haláloka rendszerint epilepszia, illetve görcsök, a felnőtt korban elhunytaknál sokszor azt olvassuk, hogy rosszindulatú lázban, frászban ( ,,in der Fraiss") haltak el, de elég gyakran „szegénységben" is. Más bejegyzések pontosan megadják vagy határozottan körülírják az elhalálozás okát; ezek arról tanúskodnak, hogy a járványos betegségek, különösen a tbc, továbbá a rosszindulatú daganatok és az agyvérzés rendszeresen szedték áldozataikat. A halálesetek számának korcsoportok szerinti részletezését a következő táblázatokon mutatjuk be: 350