Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Turányi Kornél: A Józsefváros kialakulása = Die Entwicklung des Vorstadtbezirkes Josefstadt 329-362

házat írtak össze: hármat a Lipótváros, nyolcat a Terézváros, tizenkettőt a Ferencváros területén, tizenegyet a Józsefváros belső részén a kapuk közelében és hetvennyolcat pedig a Pacsirtamező után elnevezett új településen. Az 1730-as évek elsősorban a Lerchenfeld gyarapodásának voltak szemtanúi; míg 1740-ig a Terézvárosban 38, a Ferencvárosban 29 házat építettek fel, addig a Józsefváros területén 158 ház állott, ezek 90%-a a Horváth Mihály tér környékén. A XVIII. század negyedik évtizedében alakultak ki a Pacsirtamező első utcái: Magyar utca (Koszorú utca), Szlovák utca (Tavaszmező utca), Bajor utca (Bacsó Béla utca), Kálvária vagy Kőbányai utca (Baross utca), Pacsirta utca (Rigó utca), Steinbrecher utca (József utca), Felsőduna utca (Vajdahunyad utca), Alsóduna utca (Futó utca). Az 1740-es években a fejlődés irama megtorpant. Az 1730-as években évenként átlag 15 házat építettek e városrész területén, a következő évtizedben azonban csak évi hatot. A fejlődés iramát a patrícius polgárokból álló városi tanács akadékoskodása lassította meg. A tanács szerint a városfalon kívül további házak építését nem szabad engedélyezni, mivel ha ezek tovább szaporodnak, a házakat külvárosnak fogják tekinteni, s ez jogcím lesz a városra kivetett országos adó felemelésére. Másik ok az volt, hogy mivel a falakon kívül elsősorban zsellérek telepedtek le, azok számának továbbnövekedésétől a polgárok vagyonát féltették. A választott polgárság 1741 áprilisában válaszolt a tanács aggályaira. E testület véleménye szerint külvárosra szükség van, mivel a város adóját a legközelebbi országgyűlésen mindenképpen fel fogják emelni, s minél több a ház, annál több adózó között fog megoszlani a várható teher. Kívánatos azonban, hogy ezentúl a külterületeken csak polgárok építkezhessenek, akik természetesen zselléreket is befogadhatnak házaikba, mivel ezekre mint olcsó munkaerőre szükség van.

31 A tanács magáévá teszi a választott polgárság álláspontját, de az a kívánság, hogy a Belvároson kívül csupán a polgárjoggal rendelkezők építkezhessenek, csak ideiglenesen jut érvényre. Az 1750-es évek e városrész számára is bizonyos fellendülést hoztak, de az újonnan kezdődő építkezési versenyben a Terézváros került az élre.

32 1750 és 1760 között a Terézváros területén 139, a Józsefváros területén 94, a Ferencváros területén 26, a Lipótváros területén pedig 2 ház épült.

33 A Terézváros lendületét az 1760-as években is megtartotta (1760 és 1769 között itt 140, míg a Józsefváros területén csak 69 új ház épült), de az 1730-as években történt késlekedését behozni még nem tudta. 1769-ben a külvárosban összesen 868 ház állt. ebből 386 a Józsefváros, 363 a Terézváros, 114 a Ferencváros és 5 a Lipótváros területén.

34 1750-től kezdve városrészünk területén elsősorban a Belváros szomszédsága — tehát az a rész, amelyet tanulmányunk elején a kertek övezetének neveztünk — fejlődik; itt előbb a hosszanti, azaz a Belvárostól távolodó, majd a keresztutcák épülnek be. A Pacsirtamező, bár a Rákóczi tér, a Teleki tér és az Orczy tér irányában terjeszkedett tovább, veszített korábbi lendületéből és jelentőségéből. Az 1772-es ház341