Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Turányi Kornél: A Józsefváros kialakulása = Die Entwicklung des Vorstadtbezirkes Josefstadt 329-362

épület, s így az itteni vizenyős rét helyét is az ő majorja után határozták meg. A mocsár helye a múlt század derekáig beépítetlen, most egy modern hétemeletes lakóház foglalja el e területet. A következő épülettömb, amelyen belül ma a József telefonközpont székháza emelkedik, a Józsefváros legrégibb házainak adott helyet. Ez a terület — tehát a Horváth Mihály tér, a Rigó utca, a József utca és az Őr utca által határolt rész — 1718-tól 1732-ig Kastberger József szántóföldje. 1732-ben felparcellázták, s két éven belül 21 házacska épült rajta. Még hat parcella maradt üresen, de 1758-ban a négyszög beépítettsége már teljes. A Rigó utcát ez időben Pacsirta utcának nevezték, az Őr utca elnevezés pedig a XVIII. századra nyúlik vissza, bár meg kell jegyezni, hogy egyik régi, 1748-ban épült házáról azt írja a telekkönyv, hogy a Szlovák utcában található. A következő egységnek — az Őr utca, a József utca, a Eovassy utca és a Tavaszmező utca által határolt területnek — első házai mind 1740—1741-ben épültek. A Tavaszmező utca 200 év előtt mint Szlovák utca volt ismeretes. Az elnevezés kétségtelenül az itteni lakosokra célzott; ezek kevés kivétellel szlovákok voltak, s magját képezték fővárosunk később számottevő szlovák kolóniájának, amely a múlt században már önálló kultúregyesületeket hozott létre, s evangélikus vallású hívői külön egyházközségben tömörültek.

13 A Iyovassy utca és a Mátyás tér — régi nevén Frühlingsfeld — közötti terület még II. József korában is beépítetlen. A Tavaszmező utca a szántóföldek övezetének határát jelzi. Ezek beépítése a század folyamán lankadatlanul halad előre, bár a XIX. században még sok az üres telek. A Horváth Mihály tértől a Kulich Gyula tér felé a majorok zónája következik, további szántókat városrészünk területén a Práter utca és a Tömő utca vonalában kell keresnünk. A Nap utca, a Szigony utca, az Üllői út és a József körút által határolt terület két patrícius családnak, a Moseleknek és a Schoppereknek volt a birtoka. Schopper Károly vaskereskedő szántója csak a Tömő utca környékét foglalta el, a többi mind Mosel-birtok. A Mosel-szántóhoz a Szigony utcán tiíl a család majorja kapcsolódott, s így a Mosel-birtok az Üllői út, a Baross utca, a Körút és az Illés utca közötti terület jó harmad részét foglalta magában. A Mosel család már a XVII. század vége óta vezető szerepet játszott Pest város közéletében, s mikor a Rákóczi-szabadságharc után a szántókat a polgárság között felosztották, a Moselek nagy és értékes területeket foglaltak le maguknak. Mosel Józsefet — aki a család tekintélyét megalapozta, s vagyonát nagyra növelte — 1733-ban kinevezték a telekkönyvi hivatal vezetőjévé. Ő fektette le az első külvárosi telekkönyvet. 1751-ben Pest város bírája, majd 1773-ban első polgármestere lesz.

14 Vagyonát — mint Pest patrícius polgárságának számos tagja — elsősorban ingatlanspekuláció útján gyarapítja. Az 1780-as évekig, az első pesti manufaktúrák létrejöttéig, a telekspekuláció a gyümölcsöző tőkebefektetés, a meggazdagodás legbiztosabb útja.

15 Ingatlanai 1786-ban felbontott végrendelete szerint 21 755 forint értéket képviseltek (ugyanekkor polgármesteri 336