Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Holl Béla: Pest-Buda polgárainak könyvkultúrája a XVII-XVIII. században = Die Buchkultur der Bürger von Pest-Ofen im 17-18. Jahrhundert 289-327

11 Horváth Ferenc, megyei jurasszor Pesten. 1743. máj. 10-én nyert polgárjogot. Végrendelete 1756. márc. 14-én kelt. Semmiféle vagyona nem volt. Végrendeletében az ingóságai között a könyveit is felsorolta. — Lelőhely: FLPest, Test, et inv. a. a. Fasc. 10—11. Nr. 686. — 1: Bibliára, szentírásra vonatkozólag 1. még: 13,1; 16,2; 20,3; 24,6. — 4: Betegek Gyógyítója, Az az Sümegi Pater Franciscanusok Templomában, Csudákkal tündöklő. . . Szűz Mariának Nyilvánságos Csuda-tételi. . . Nagyszombat 1703. RMK. I. 1678. — 7: Kájoni János kancionáléjának egy 1719 utáni, évszám nélküli kiadását ismerjük. — 8: Náray György Lyra Coelestis-e. Lőcse 1695. RMK. I. 1479. — 9: Lehetséges, hogy Pongrácz Eszter ,,Arany Koroná"-ja. Megjelent Nagyszombatban, 1719-ben. — 10: Pázmánytól vagy az imádságoskönyv, vagy a Prédikációk. L. még: 24,4—5. — 12 Franciscus Xaverius Jerg, budai árva syntaxista gyerek. Gyámjának 1772. ápr. 27-én kelt, az előző évi kiadásokról szóló számadásában az iskolai könyvek is szerepelnek. — Lelőhely: FLBuda, Inv. ant. Nr. 539. — 1: Leges sodalitatis beatae Mariae virginis. Tyrnaviae 1760 és 1779. Az iskolai Mária-társulat kézikönyve. Az árában, úgy látszik, már a tagsági díj is benne van. — 2 : A XVIII. sz. legelterjedtebb imádságoskönyve. L. még: 20,67; 2

3>

2

°; 2

5»

2

6. — 3: HoratiusTursellinus jezsuita ( + 1599) latin retorikai, iskolában használatos kézikönyve: Particulae latináé orationis. A XVIII. sz.-ban Nagyszombatban és Budán sok kiadást ért. —• 13 Nicolaus Georgius Kiechel, budai városi jegyző, szindikus (Statt Syndicus). A városi magisztrátus legtekintélyesebb és legnagyobb fizetésű tagja volt ebben az időben. Nagy /., Buda város gazdálkodása és adósságai a XVIII. század első felében (Tanulmányok Budapest múltjából. XII. köt. Bp. 1957, I2

5-) ctanulmányában adatokat közöl a városi tisztviselők fizetéséről 1711-ben. E szerint a szindikus 400 forint fizetést, 10 akó bort és 24 forintot kapott tűzifára. Ugyanakkor a polgármesternek csak 200 forint fizetése volt, azonos mellékes járandóságokkal. — Kiechel vagyonának leltárát 1694. szept. 16-án vették fel. Egyetlen fia a syntaxist még Budán végezte, utána Linzbe és Bécsbe került, de az egyetem megkezdése után három héttel megszökött katonának, és olasz földön fiatalon meghalt. Az örökséget Kiechel bécsi testvére magának követelte, és így a hagyatéki ügyet a királyi udvari kancellária elé utalták. Lelőhely: Országos Levéltár. Kancelláriai iratanyag. Acta Particularia Nr. 325. — 3: Vö. : 5,16. —6: Vö.: 11,66. — 7: Két neves XVII. századi wittembergi jogász, apa és fia neve. Jogmagyarázó munkáik igen elterjedtek voltak. L- H. Schieckel, Die Familienstiftung Carpzov und ihr Senioratsarchiv. Archivalische Zeitschrift 56 (i960) 106—115. Vö.: 11,9; 11,29; 13,5. — 8: XVII. sz.-ban élt jogász. Nagyobb munkái: Commentarius in Codicem; Commentarius in Pandectas; Tractatus duo de processu civili et criminali. VÖ. : 11,22. — 9: Vö.: 11,7. — 12: Hivatalos írások, levelek szerkesztéséhez mintakönyv. Vö.: 2,9—10. — 13: A török vonatkozásokat 1.: 7,55 és a 34. jegyzet. — 15: XVII. századi jogász, kommentárok egész sorának szerzője. Vö.: 11,17; 25,55; 2

5»78- —16: XVII. századi jogász, munkájának helyes címe: „Processu Cameralis". — 17: Vö.:^ 11,15. — 22: Vö.: 11,8. — 23: Helyesen: Comitiologia Ratisbonensis de Anno. . . Evenként jelent meg Brémában. — 25: L- még: 11,71. — 27: Lipcsei orvos („Doctor et Practicus") a XVII. sz. második felében. Vö.: Jöcher, IV. 178. — 28: Treutlerus Hieronymus sziléziai jogász a XVI. sz. második felében. L. még: 11,35. —29: Vö.: 11,7. — 31: A XVII. sz. második felében élt lipcsei jogi professzor munkája.: Compendaria pandectarum tractatio. Halála után 1680-ban jelent meg. — 35: Vö.: 11,28. — 37: Esetleg „maximarum" a helyes. •— 40: Sámuel Pufendorf (1639—1694) híres természet jogász egyik írói álneve: Severinus von Monzambano. Ezzel a névvel jelent meg még: De statu Reipublicae germanicae. L. még: 11,62 és 23,16. — 44: Justinus Goblerus XVI. századi jogtudós, lübecki szindikus, aki Justinianus Institutio-it németre fordította. — 45: Carolus Scharsmidus (+ 1717) kortársa volt a könyv tulajdonosának. Az itt idézett munka teljes címe: Systema iuris publici Romani-Germanici. — 49: Vö.: 8,8. — 50: Vagy az előtte, vagy az utána következő címre vonatkozik. Az eredeti kéziratban külön sorban. —• 54: Jodocus Damhouder (1507—1581) „Praxis rerum criminalium" c. munkája. — 56: Valószínűleg helyesen Martinus Becanus, akinek polemikus kézikönyvei a XVIII. sz.-ban még nagyon el voltak terjedve. A „Himel Schlissel" pedig divatos 319