Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Holl Béla: Pest-Buda polgárainak könyvkultúrája a XVII-XVIII. században = Die Buchkultur der Bürger von Pest-Ofen im 17-18. Jahrhundert 289-327

II. A bemutatott könyvjegyzékek legszembeötlőbb sajátossága, hogy a könyvcímek, vagy a könyvekre történő hiányos, gyakran hibás utalások legtöbbször csak mellékesen fordulnak elő a hagyatéki inventáriumokban, egykori feljegyzésekben aszerint, hogy a leltár készítője fontosnak, értékesnek tartotta-e azokat? Az összeírások elsősorban a nagy vagyontárgyakra, az ingatlanra, a 2—3000 forintot érő házra, földre, legelőre, szőlőre vonatkoznak. A családi házon belül aztán rendesen szobáról szobára menve veszik számba a bútorokat, az ágyneműt, a porcelánt, az ónedényeket, evőeszközöket, a női és férfiruhákat, a konyha, a kamra, a pince és a padlás felszerelését; a kereskedőknél az üzlet készletét, a mesterembereknél a műhelyhez tartozó szerszámokat, az udvarban az állatokat, a kocsit és a gazdasági eszközöket. Csupán a tekintélyesebbnek számító könyvtár leltározásánál találjuk az inventáriumban a külön részt „Iyibri", ,,An Büchern" címmel. Ezeknek a könyveknek tulajdonosai polgárok: iparosok, kereskedők, jómódú gazdálkodók, tisztviselők, jogászok, orvosok. Többnyire feltehetően olyanok, akik a török utáni időkben telepedtek Pest-Budára; idegen ajkúak és magyarok. Anyanyelvi összetételüket, létszámbeli gyarapodásukat néhány demográfiai adat nyomán próbáljuk a könyves adatokkal párhuzamba állítani. Pesten 1696-ban 230, 1703-ban 342, 1747-ben 854 és 1772-ben 1411 ház állott. Ezekből 1696-ban 65 (28%), 1747-ben 132 (15%) és 1772-ben 213 (15%) volt magyar család tulajdonában. Ha a vagyontalanokat, háznélkülieket is számítjuk, 1772-ben mintegy 350-re tehetjük a pesti magyar családok számát. Az összlakosság ebben az évben egyébként 12 718 volt. Ez a szám 1781-re majdnem ötezerrel gyarapodott (17468). A budai adatokat Fényes Elek statisztikájából csak a XIX. század elejétől ismerjük. 1821-ben 3000 házban 25 228-an, 1830-ban 29 676-an, 1835-ben pedig 29 704-en laktak. A két testvérváros növekedése ebben az időben az adatok tanúsága szerint nagyjából párhuzamos. Pesten 1787-ben 269 utcában már 1981 ház, 1832-ben pedig ennek majdnem a kétszerese (3573) állott. Ez a növekedés természetesen a lélekszám emelkedésén is lemérhető. 1780-ban 13 550-en, 1799-ben 29 870-en, 1835ben pedig már 66 780-an laktak a Duna bal partján. Megfigyelhetjük tehát, hogy a lélekszám gyarapodásával párhuzamosan a könyvekre vonatkozó adatok gyakorisága és a könyvek száma is emelkedik. 1750 előtt nyolc könyvtulajdonosnak 236 könyvét, utána tizenkilencnek 444 könyvét tarthatjuk számon. A könyvtulajdonosok közül tizenkettő budai (hét 1750 előtt) és tizenöt pesti (egy 1750 előtt).

30 Anyanyelv tekintetében a lakosság lassú magyarosodását is lemérhetjük a könyvek nyelv szerinti megoszlásán. Ennek szemléltetésére álljon itt az alábbi kimutatás. (1^. a 304. lapon.) A század első felében tehát mind a nyolc könyvtulajdonos idegen nevű, és könyveik egyharmada német nyelvű. Magyar véletlenül sincs még a szótárak és grammatikák között sem. Magyar vonatkozású Kiechel 30a