Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Mezey László: Csútmonostor alapítástörténete és első oklevelei, 1264-1371 = Die Gründungsgeschichte und die ersten Urkunde des Stiftes Csútmonostor 7-42

értékét emelné, s amelyet a XIII. század hatvanas éveiben e lehetőségeket még nem, vagy nem tisztán látó számítások szerint várni lehetett, teljesen meghiúsult. Nem éppen lehetetlen, hogy a monostor aránylag hamar bekövetkező hanyatlásának és elszegényedésének ez volt az egyik oka. Annak ellenére, hogy az esztergomi telkek körüli számítás hibás volt, a nyárhídi birtok cseréje Lodomer érsekkel előnytelennek bizonyult, s az esztergomi káptalan az esztergomi kúriák egy részét is hamarosan megszerezte, még mindig a prépostság kezén maradt a viszonylag kisebb Csepel-szigeti birtok mellett a valóban igen tekintélyes Pest megyei uradalom. A királyi adománylevél nagyjából egy olyan terület körülírását teszi lehetővé, amely Ócsa északi határán Pakonynál kezdődik, és a lajosmizsei vasútvonal mentén Inárcsig húzódik, majd Dabas és Peszér érintésével, elsősorban Gyón egész mai határát magában foglalva ismét Ócsa felé kanyarodik vissza, és így jut el egy, alföldi viszonylatban különös módon ma is meglevő erdőség széléig, honnét az ócsai monostoregyház manapság is egészen közel van. Az adománylevélben felsorolt helyek mai határainak terjedelméből következtetve ez a komplexum harmincharmincötezer katasztrális holdat tett ki, a csúti prépostság javadalmának túlnyomó részét. Hz a hatalmas terület a XVI. század elején is még a jogutód pálosok kezén van.

93 Csaknem két és fél évszázad sem volt azonban elég ahhoz, hogy e nagy uradalmat a csúti kolostor hasznosíthassa, valóban jövedelmezővé tehesse. K terület mai talajviszonyai is még elég sok helyen mezőgazdaságilag alig, vagy egyáltalán nem művelhető földdarabokat mutatnak. Mennyivel inkább így volt ez a középkorban ! A ma sás és szittyó között bujkáló Sárvíz akkoriban még „magnus fluvius", és messze terjedő rétségek vizét vitte magával. A Duna árterülete bizonytalan távolságokig terjedt, és két szélét sokszor, nagy tavaszi árvizek alkalmával talán a két monostor, Csút és Ócsa tornyai jelezték. A Pest megyei birtokok határjelei közül egészen feltűnő módon hiányoznak a szántóföldek. A növénytakaró az oklevél tanúsága szerint éger, fűzfa, tölgy, talán mocsári tölgy.

94 Feltűnő továbbá az is, hogy ellentétben a Csepel-szigeti határjárás részletes jelölésével, a Pest megyei birtokoknál csak az égtáj szerint szomszédos birtokosok, vagy földek, villák említésével találkozunk. A határt járók a bizonytalan, nehezen megközelíthető határszéleket annyira lépésről-lépésre nem járhatták be, miként ez általában nálunk szokás volt. Ezért csak egy bizonyos úton haladva, a határvonalak távolról történő, eléggé hozzávetőleges megjelölésére szorítkoztak. Valóban a több tízezer holdas Pest megyei dominium a birtokos csúti prépostságnak önmagában csak lehetőségeket, de nem tényleges hasznot jelentett. De vajon tudott-e élni a monostor ezekkel a meglehetősen kétes lehetőségekkel? A Pest megyei birtokok értéke attól függött, milyen mértékben lehet termővé tenni e nagy részben vízjárta, erdős, vagy homokos területet. A világi és egyházi nagybirtok ezt rendszerint telepítéssel érte el. A tatárjárás utáni évtizedekben, a különösen elpusztult területeken — és ilyen 24