Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Mezey László: Csútmonostor alapítástörténete és első oklevelei, 1264-1371 = Die Gründungsgeschichte und die ersten Urkunde des Stiftes Csútmonostor 7-42

között szerepel.

83 Nagyobb pálosház, ún. vikáriátus, nem lett belőle soha. így jogosult a fentebb már felvetett kérdés: mennyit ért az utolsó Árpádok királyi monostorának javadalmazása? A kolostorfalu — Csút — betelepítésének és későbbi fejlődésének folyamatát egészen röviden áttekintettük már. A „locus monasterii", azaz a monostorsziget mellőzésével most a Csepel-szigeti birtokok hasznosíthatóságát kell először szemügyre venni. A Csepel-szigeti birtokok Szigetszentmiklós mai határának északi nagyobb felét tették ki. Ez a nagy határrész érintkezik a főváros Csepel alatt húzódó határával. Ezen a területen nemcsak birtokokról, vagy birtokrészekről, azaz terrákról van szó, hanem falvakról is. A határjelek ismételten szántóföldekről tesznek említést, és a betelepített birtokokon élő falvak lakói közül a fedemusiak, akik már azelőtt is királyi mézadók voltak, a monostornak, új földesuruknak ugyanezen szolgáltatással tartoznak.

84 De a többi villa lakói is bizonyára az akkor általában szokásos jobbágyszolgáltatásokkal adóztak a prépostságnak. Ez a terület, szerény számítással, ötezer kat. holdat tesz ki. Föltételezhetjük, hogy a birtokos monostorhoz való közelsége, betelepített és megművelt volta ezt az uradalmat tette kezdettől fogva a legértékesebbé és viszonylagosan legtöbb hasznot hozóvá. A földrajzilag közelebb eső Pest megyei birtokokat majd később fogjuk részletesebb vizsgálat alá venni. Most a monostori birtokállomány legtávolabb eső részét, a Nyitra megyei ,,Ny ár híd" villát, illetőleg ennek hasznosíthatóságát nézzük meg. E Nyitra megyei birtokok felsorolását és azonosítását Oszvald említett cikkében már elvégezte.

85 Ehhez különösebb hozzátennivaló nem is igen lehetne. A nyárhídi uradalom, ellentétben a Csepel-szigeti birtokokkal, kevés villa mellett többnyire csak terrákat említ, és az egész komplexumról az adományozás idején és később is az a vélemény, hogy szinte teljesen lakatlan, következésképpen értéktelen.

86 A viszonylag nagy birtoktest — mintegy hétezer katasztrális holdat kell itt számba venni — pusztult állapota miatt, a földművelés és állattenyésztés e korban szokásos jövedelmeit nem szolgáltatta. így könnyebben érthető, hogy az adománylevél milyen gondosan emeli ki a nyárhídi villával kapcsolatosan a Nyitra folyót illető vízjogot:,,. . . sciendum est quod ubicumque mete terre dicti monasterii ueniunt ad fluuium Nytra, in omnibuslocis, dimidia

pars aque cedit monasterio memorato.'. ,"

87 Még különösebb hangsúlyt nyer az adománylevél e klauzulája, ha az előző sorokat és az utolsó adományt is hozzáolvassuk. A víz jog említése előtt ugyanis arról van szó, hogy a Nyitra folyón Hunth fiainak van malma. Ennek fele ezután már a monostoré lesz. A vízjogi probléma tisztázása pedig azért szükséges, mert a birtokhatár a meder közepén halad. A monostornak adott utolsó adomány az addig kun birtokban levő négykerekű malom. Az egész Nyárhíd „villa" a kunok garázdálkodása és távozása nyomán, úgy látszik, lakatlan maradt. Az esztergomi érseknek egy későbbi, a csúti prépostsággal kötött birtokcseréről szóló oklevele azt is kétségtelenné teszi, hogy a monostor e nagy birtokát nem tudta benépesíteni.

88 A királyi adományozás idején az lehetett a helyzet, hogy a nagy 22