Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Kubinyi András: A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme a XV. században = Les conditions économiques de la formation du troisieme ordre en Hongrie et le commerce de la capitale hongroise a la fin du XVe siecle 189-226

juttatása azonban mindig az adott erőviszonyoktól függött. A budai és pesti polgárok, noha a vámmentességet 1244-ben kapták állítólag elve­szett régi kiváltságuk pótlására, mégsem tudták azt sohasem érvényesí­teni a Nyulak szigeti apácák tizenegy évvel később, 1255-ben kapott vámjogával szemben. Mégis ugyanezek a városok ezt az 1244-es privilé­giumot a zsitvatői vámperben eredménnyel alkalmazták a nyitrai püspök 1158. évi vámjogával szemben ! Bár a városok a nagyváradi és zsitvatői vámperekben egyházi szer­vezetekkel szemben érték el eredményeiket, azokban az esetekben, amikor vámmentességüket nem tudták érvényesíteni, szintén többnyire az egyházzal álltak szemben. A legjellemzőbb erre vonatkozóan a XV. század végén épp a főváros példája. Budának és Pestnek — mint köz­tudomású — a XIII. század óta állandó ellentétei voltak vámügyekben a Nyulak szigeti apácákkal és az óbudai és esztergomi káptalanokkal. 73 Ellentéteik fennmaradtak a török hódoltságig. Nem sokkal Mátyás trónralépte után, 1462-ben az óbudai káptalan és a Nyulak szigeti apáca­konvent már tiltakozik az ellen, hogy a felhévízi és jenői révek, ill. kikö­tők használatát Buda város akadályozza. 74 A felhévízi kikötő, ill. révvám körül a káptalan tiltakozása ellenére sem ültek el a viharok. 1465-ben Pilis megye vizsgálata igazolja, hogy a budai és Buda külvárosi (azaz fel­hévízi) vásárok idején Buda polgárai akadályozták a kikötőben a vám­szedést, és ezáltal állítólag 400 ft kárt okoztak a káptalannak. 75 A viszályt 1468-ban azzal intézték el, hogy Angyal István bíróval az élén a budai vá­rosi tanács tíz évre bérbe veszi a káptalantól a felhévízi vámot évi tíz forintért. 76 Ez az összeg — még ha az előbbi 400 ft-os adatot túlzott­nak is tartjuk — feltétlenül alacsonyabb a vám tényleges jövedelmé­nél, tehát a város a káptalannal szemben bizonyos eredményt ért el. Buda, a káptalan nyugtájának tanúsága szerint, valóban fizette is a bért. 77 Sokkal több nehézséget okozott azonban a főváros polgárainak a Nyulak szigeti apácák vámjoga. Az apácák birtokolták ugyanis a budai és pesti vásárvámot. Ezeket többnyire nem saját maguk szedték, hanem másokra bízták. 1464-ben pl. Nagyvölgyi Iyászlót bízták meg a vámok és az apácák egyéb birtokainak „védelmével". 78 Az apácakonvent a vám­mal kapcsolatban igényt tartott a vásárok mérlegjogára is, amiből termé­szetesen újabb nézeteltérések származtak. 79 1467-ben a vámokat Csömöri Zay János bérelte. Ekkor a vámjövedelmeket 225 ft-ra becsülték. Az apá­cák azonban megvonták Zaytól a vámot, Parlagi Lászlónak és Budai Rácz Mihálynak adták át. 80 Ugyanebben az évben komoly panaszok merültek fel Pest és Pilis megye közgyűlésén az apácák budai és pesti vámszedése ellen, úgyhogy ezért az uralkodó megbízásából az ügyben eljáró Rozgonyi János tárnokmester és Thuz János bán, ajtónállómester proskribálta az apácákat, azonban Mátyás királyi kegyelemmel vissza­adta a vámjogot a konvent birtokába. 81 1474-ben viszont az apácák emelnek panaszt a pestiek ellen, akik elfoglalták a vámot. 82 Ennek az ügy­nek nem ismerjük a folytatását. 201

Next

/
Thumbnails
Contents