Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Kumorovitz L. Bernát: A budai várkápolna és a Szent Zsigmond-prépostság történetéhez = Zur Geschichte der königlichen Burgkapelle und des St. Sigismund-Kollegiatstiftes zu Buda 109-151

et ornamento esse soient, tot signis et tabulis, tot auleis purpura auroque contextis, tam praestantis cantorum ordine, tam diverso musicorum organorum genere exornavit, ut cum caelesti aula hierarchiaque certare videatur. A. Bonfinius, Symposion de virginitate et pudicitia coniugali. 87. 1. (Ed. St. Apró. Bp. 1943.) 196 Duobus pauperibus regie maiestatis ad ianuam S. Iohannis in castro. . . Knauz N., A budai királyi várpalota kápolnája. Pest 1862, 19. 197 L. 59. jegyzet. 198 Mint például a budavári Szent László-kápolna esetében, amely az oklevelekben mint capella trium regum, capella beati Ladislai regis és ecclesia beati Emeriti ducis szerepel. Gárdonyi, Buda helyrajza. 66. — A titulusok számának extrém esetével a garamszentbenedeki Szent Vér-kápolna ismertet meg bennünket: az oltárkövében 1489-ben elhelyezett hártya szerint 19 védszenttel dicsekedhetett. („Ista Capella est consecrata per reuerendissimum in Christo patrem et dominum fratrem Gregorium, dei gracia Episcopum Ecclesie nitriensis, Anno domini M°cccc° 8ra°nono VII kalendas április, feria quinta post annunciacionis Marie, Ad honorem Sancte trinitatis, Corporis Christi, Beate Marie virginis, sanctj petrj apostoli, Johannis Evangeliste, Plorianj, Sebastianj et Fabianj martirum, Johannis Baptiste, Katharine, Dorothe, agnetis, lucie, scolastice virginum, Elisabet, Magdalene, Anne et Elene viduarum et sancte affre martiris. . .") Knauz N., A Garan-melletti szentbenedeki apátság. Bp. 1890, 44. 1. (D) és 5. tábla. 199 L. 108. és 196. jegyzet. — Schier (i. m. 43.) felteszi, hogy a királyi kápolnát Mátyás idejében nevezték el Alamizsnás Szent Jánosról. Forrása, Temesvári Pelbárt azonban csak azt írja, hogy a Szent ereklyéit „Bude, in capella regia, in castro" helyezték el. (Ballagi i. m. I. köt. 69.) Szent Jánosról következetesebben csak Mohács után kezdik nevezni a várkápolnát. Bodó Ferenc pl. 1517. ápr. 15-én még így végrendelkezik: item oztan az zent János teste, melly oltáron vagyon Budán, az kápolnában, az varban, az oltárra chynallyanak raczkamokabol egy oltár ewltewzewt. (Oly. Dl. 36 528.) A II. Lajos-féle 1526-i adat után (196. jegyzet) Mária királynénak budai várnagyához, Nádasdi Tamáshoz intézett 1528. ápr. 26-i felszólításából értesülünk ismét arról, hogy a várkápolnát Szent Jánosról is titulálják. A királyné nem érti, miképpen lehet a Pozsonyba szállított kegyszereket (melyekről a várnagy azt állította, hogy „ad sanctum Iohannem" tartoznak) Szent János tulajdonának tekinteni, hiszen azokat II. Lajos „ex rebus et bonis dominorum prelatorum demortuorum ad usum et decorem misse sue reservaverat", tehát nem a kápolnát, hanem őt illetik meg, s ezeket ő is „ad usum capelle nostre et culturn divinum" kívánja fenntartatni. (Bécs, Staatsarchiv. Ungarn, Allgemeine Akten, fasc. 8. A Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményében. Mályusz-regeszta.) — Erre von. 1. még: Takáts S., A budavári királyi Szt. János-kápolna kincsei. Archeológiai Értesítő. Új folyam 21 (1901) 287—288. Uö., A budai várkápolna régi kincseiről. Uo. 23 (1903) 173—179. 200 Budapest műemlékei. 251—253, 182. 183. és 185. kép. (Gerevich.) — Gerevich L., Közép-európai királyi műhelyek a XIV. században és a későgótika. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények (1958) 494—497, 4., 5., 6. és 7. kép. 201 Budapest műemlékei. 265. (Gerevich.) 202 Budapest műemlékei. 274. (Gerevich.) 203 Marczali H., Közlemények a párisi nemzeti könyvtárból. Magyar Történelmi Tár XI (1877) 112. (Et entre autres lieux dévotz est une chapelle au chasteau moult belle, y a un courps sainct qu'on appelle sainct Jehan l'aumosnier lequel fut envoyé par le turq en présent au Roy Matias dernier Roy de Hongrie par ung appoincte de paix qu'ils firent par entre eux. Auquel lieu y a moult de veuz et est le corps bien entier et estoit celluy a Constantinoples.) 204 L. 108. jegyzet. 205

1493-ban Karánsebesi Mihály a supremus capellanus. OL- Dl. 25 278. 206 A számadásoknak a kápolnára vonatkozó tételeit 1. Knauz i. va.. 17—20. A kápolna rectora ezek szerint magister Albertus, aki Gubacson is tartózkodik. (18.: magistro capelle in possessione Gubach. . .fi. 26.) 207 Knauz i. m. 19 (Magister Albertus.) —

II. Ulászló és II. Lajos kápolnájára és udvari papságára von. 1. Fógel J., II. Ulászló udvartartása (1490—1516). Bp. 148