Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Kumorovitz L. Bernát: A budai várkápolna és a Szent Zsigmond-prépostság történetéhez = Zur Geschichte der königlichen Burgkapelle und des St. Sigismund-Kollegiatstiftes zu Buda 109-151

az oklevelek, mint köztudomású dologról, a titulus megnevezése nélkül általában csak a királyi kápolnáról tesznek említést. (L. még a 100—106. jegyzetet és a hozzájuk tartozó szöveget.) 49 Bossányi A-, Regesta supplicationum. II. köt. Bp. 1918, 446., 412. reg. Bossányi közlése csonka. A teljes szöveg a következő: „Supplicat S(anctitatí) • V (estre) humilis et devota filia V(est)ra Elizabeth senior regina Ungar ie, quatinus omnibus et singulis ex causa devotionis capellam, quam devotissimus filius V(ester) Ludovicus Ungarie rex eiusdem regine natus et regina ad honorem et sub vocabulo béate virginis duxerint in proprio palacio construendam et ipsorum regis et regine vel alterius eorundem presentia ac eorum absentia visitantibus seu divina audientibus in eadem illas indulgentias ultra consuetum numerum concedere dignemini, que virginis honori et dictorum constructorum statui vobis congrue videbuntur. Fiat in forma de anno et XL. B." Vatikáni Levéltár. Suppl. Urbani V. torn. 43., f. 216. 5Ü Szentklávay J., Temes vármegye története. Magyarország vármegyéi és városai. Temes megye. Szerk. Borovszky S. Bp. é. n., 274—286. — Uő., Temesvár története. Uo. 5—16. 51 Héjj M., Visegrád. Magyarország műemléki topográfiája. V. köt. Pest megye műemlékei. II. köt. Bp. 1958, 418. 52 Gárdonyi A., Magyarország középkori fővárosa. Századok 78 (1944) 22

4-> 24- jegyzet. 03 Uo. 225. 54 Héjj (az 51. jegyzetben) i. m. 418. — Holl I., A visegrádi palota kápolnájának padlózata. Archeológiai Értesítő 81 (1954) 192—195. 55 OL. Dl. 5036. 56 Dercsényi D., Visegrád műemlékei. Bp. 1951, 85., 65. kép. 57 Nagy Lajos kápolnája eredeti szintjének „mészhabarcs alapozása majdnem teljesen lefaragott sziklatömbökön fekszik". I. Károly kápolnáját tehát másutt kell keresnünk. Héjj M., Beszámoló a visegrádi Mátyás-palota 1952. évi feltárási munkáiról. Archeológiai Értesítő 80 (1953) 65. — I. Károly király kápolnája a magyar városrészben, talán éppen a kápolnaispán curiájában vagy annak közelében épült (1. a 131. jegyzet) Szent György-kápolnával lehet azonos, melyet 1425-ben Zsigmond rendbe hozatott, és toronnyal harangokkal ellátva, hozzá rendházat építve és temetővel kiegészítve, V. Márton pápa hozzájárulásával az obszerváns ferenceseknek engedett át. A pápa 1425. jún. 27-i bullájában azt írja róla, hogy — mint fundator — nem egy dicsőséges emlékű királyunk látogatta, misét mondatván és más liturgikus cselekményt végeztetvén benne; emberemlékezetet meghaladó idő óta senki sem birtokolta egyházi javadalomként, s mindenki mindenkor királyi kápolnának tekintette (semper pro capella regia ab omnibus tenta, habita et reputata fuit). A pápa engedélyével a renovált s az új rendház keretébe foglalt királyi kápolna — a helybeli plébánia jogainak sérelme nélkül -— a város templomainak a sorába és olyan jogok örökébe lépett, amilyenekkel a ferencesek más egyházai is rendelkeznek. (. . . capellam sine cura S. Georgii oppidi Vicegradensis. . . , in qua nonnulli clare memorie reges moram trahentes missam et alia officia divina in eorum presentia celebrari faciebant tamquam . . . illius fundatores. . . et que nemini in beneficium ecclesiasticum etiam tanto tempore, cuius contrarii memoria non existit assignari consuevit, semper pro capella regia ab omnibus tenta, habita et reputata fuit, unam domum ad opus et usum fratrum. . . , qui ibidem altissimo exhibeant famulatum. . . sumptuoso opère construi et edificari, dictamque capellam, que in suis edificiis collapsa penitus existebat débite reparari fecisti. . . et in ecclesiam cum campanili, campanis, claustro, cemeterio. . . et aliis necessariis officinis. . . — edificari desideras; ezért megengedi, hogy: . . . iure parochiali salvo. . . domus ac capella. . . post eius in ecclesiam erectionem olyan jogokat élvezzen, mint a ferencesek más egyházai. OL. Dl. 66 015.) Eladományozásával és átalakításával tehát megszűnt királyi és kápolna jellege is, úgyhogy a későbbi forrásokban csak mint a visegrádi ferencesek templomát kereshetjük. Bár a pápa nem nevezi meg alapítóját, véleményünk szerint mégis I. Károly király építhette. Következik az titulusából, amely összefüggésben állhat az általa 1326-ban alapított Szent György-renddel (Bárczay 0., A heraldika kézikönyve. Bp. 1897. 335— 136