Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Mezey László: Csútmonostor alapítástörténete és első oklevelei, 1264-1371 = Die Gründungsgeschichte und die ersten Urkunde des Stiftes Csútmonostor 7-42

féle papi tisztség gyakorlatával összefüggő felhatalmazást. Mindezek joghatósági és egyházigazgatási dolgok. Ezek gyakorlatában viszont a püspökkel osztozott, illetőleg megbízásából járt el az, akit a törvény archipresbytemek nevez. Az archipresbyter tehát bizonyos számú pap és diakónus fölött áll.

29 Feltehetően a püspök megbízása alapján közvetlenül intézkedik ügyeikben, ami a magyar püspökségek nagyobb kiterjedése miatt is szükséges lehetett. Az archipresbytert e megbízatás elnyerésére az jogosította, hogy egyháza a vidéken legrégibb volt. így lett az archipresbyteri jogkör nem személyhez, hanem intézményhez, egyházhoz kötött. Tudjuk, hogy a magyar egyházi terminológia jelentős része szlovén eredetű. Kniezsa István is ilyen szlovén származású szláv jövevényszónak tekinti az esperes szót, mely szláv eredetije szerint viszont az archipresbyter szóhoz kapcsolódik.

30 Ezzel a nyelvészeti azonosítással zárhatjuk le az előző történeti fejtegetést. A magyar főesperes — archidiaconus — tehát az archipresbyter személyéből és hivatalából fejlődött ki. Ez meg, a legősibb állapot szerint, a legrégibb plébániák papjával, a comes mellett működő presbyterrel lehetett azonos. Nem tudjuk, hogy ezek az esperesek a megfelelő megye, vagy kerületük első plébániáján ténylegesen meddig működtek. Az említett esztergomi kanonok jegyzék szerint a XII. század végén még nincsenek bent a káptalanban.

31 Kérdés az is, hogy Alberik latin szövegének archidiaconusa, aki még a comes-szel együtt szerepel, nem volt-e igazában archipresbyter — esperes? Végeredményben a Kálmánnal elkezdődő viszonylagos alkalmazkodás a nyugat-európai egyház jogfejlődéséhez, amit egyébként a chartres-i Ivo neve alatt elterjedt Collectio Tripartita hazai megjelenése is igazolna,

32 eléggé megmagyarázná az archipresbyter név és szerepkör felcserélését a már nem pásztoraié, hanem csak igazgató archidiaconuséval. Mindenesetre feltűnő, hogy forrásaink az egész XII. századon keresztül hallgatnak az archidiaconusról. Merő feltevés csupán, de bizonyos alapja mégis van annak, hogy a gregoriánus (IX. Gergely decretálisai)

33 jogfejlődés járult hozzá az archidiaconatusnak mint kizárólagos felügyeleti-igazgatási intézménynek a korábbi p as ztoráló-felügy elő archipresbyteratus helyébe kerüléséhez. Az elmondottakat Csút alapításának előzményeire így vonatkoztathatjuk: Szent Leusták Esztergom egyházmegyei főesperese egy XI. századi archipresbyter utódja ; ez az archipresbyter viszont az első presbyterek által kiszolgált, a Nagysziget (Csepel) ispánjának védelme alatt álló, Szent Euszták és társainak tiszteletére szentelt templom élén állt. * Hogy ki lehetett ennek a templomnak alapítója, eldönti az a tény, hogy Szent Euszták főesperese ,,in ecclesia Strigoniensi", azaz az esztergomi érsekségben és káptalanban (,,ecclesia" a kettőt együtt is jelenti) fordul elő.

34 A Nagysziget megyéje és esperessége földrajzilag nem függött össze az érseki egyházmegye területével, a veszprémi és a váci püspökség részei választották el attól. De ha a csepeli Szent Euszták főesperes 12