Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Kubinyi András: Buda város pecséthasználatának kialakulása = Le développement de l'usage du sceau de la ville de Buda 109-146

Mivel a szokványos Sigülum ... és a város megnevezését közlő körirat a budai pecsét címeres lapjain található, Gárdonyinak kell igazat adnunk, ez az előlap. Erre még egy bizonyítékunk van. A város a XIII. század végétől használ a kettőspecsét mellett egy kisebb, egyszerű pecsétet.

29 Ezt eredetileg a kevésbé fontos, illetőleg nem végleges jogügyleteket megerősítő okleveleknél használták, azonban a XV. században már a város tényleges főpecsétjévé válik, és jogilag megfelel a királyi titkos pecséteknek.

30 Kör alakú, átmérője 3,6 cm. Ábrázolása a hétvágásos, háromszögletű, pajzs, amelynek tetején azonban két kis ormos tornyot láthatunk. Körirata: Sigillum civium Budensium (7. kép). Nyilvánvaló, hogy a tornyok a nagypecsét hátsó oldalának két szélső tornyát jelentik. A pecsétmezőben azonban a vágásos pajzs dominál, és a két torony szándékosan kicsire formált, tehát ez azt igazolja, hogy a város főcímerének a vágásos pajzsot tartották. Később, a XVI. század elején, amikor a város használatban levő pecsétjeinek ábrázolását kőbe vésték, a vágásos pajzs eredeti jelentősége elhalványodott, s a pajzsot összeszorították, hogy a tornyoknak nagyobb tér jusson (8. kép). A nagy pecsét előlapján látható Sigillum növi castri Pestiensis körirat teljesen beillik a korabeli pecsétfeliratok közé. A városokat nem egyszer nevezik a pecséteken castrumoknak, de maga Buda városa is magát a középkor végéig okleveleiben hivatalosan ennek hívja.

31 A hátlap értelmezése már sokkal nehezebb. Első közlője, Nyáry Albert az első szót SNAC-nak olvasta,

32 amivel a legnagyobb zavart okozta a felirat megfejtésében. Toldy érthetetlennek tartotta,

33 míg Schmall a szöveget így oldotta fel: Sigillum nactum sub conclavis Pestini castri verba seracit (A pestvári gyülekezetben nyert pecsét a szavakat megerősíti).

34 Gárdonyi is elfogadta Nyáry olvasását, sőt kijelentette, hogy: „Nyáry Albert olvasása teljesen megbízható, a körirat betűi határozottan megállapíthatók." A felirat feloldása pedig szerinte: Sigillum nacionis sub conclavi Pest castri verba seracit (A Pestvár alatti polgárság pecsétje megerősíti a szavakat).

35 A szöveg értelmezésében három szó a vitás: az első, a conclavi és a seraci. Az első betű valóban a Sigillum szó rövidítése. Igaz, bár gyakran jelölik a rövidítést ponttal, a pont kihagyása és az S betűnek a következő szóval való összeírása igen gyakori jelenség a szfragisztikában.

36 A NAC pedig egész nyilvánvalóan olvasási hiba HAC helyett, és olyan kiváló paleográfus, mint Gárdonyi Albert tévedését csak azzal magyarázhatjuk, hogy egy rongált pecsétet vett alapul. Ezzel azonnal elesnek a nactum és nacio megoldások. A Hac önmagában is értelmes szó, a hie, haec, hoc névmás egyes számú nőnemű ablativusa. A hac éppen ezért nem lehet kapcsolatban a sigillum szót jelentő siglával. Véleményünk szerint a sigillum egyáltalán nincs kapcsolatban a mondattal. Ez nem egyedül álló a szfragisztikában: egy francia ferencrendi pecséten pl., amely Szt. Ferencet és Szt. Klárát (akik testvérek voltak) ábrázolja, a következő köriratot látjuk: S'Haec: est: vera: fraternitas: Itt sincs a rövidítési jellel ellátott S betű elválasztva a szövegtől, és nem találunk mondattani kapcsolatot sem közte és a szöveg közt.

37 Ezek szerint az S betűt kihagyva 112