Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Bónis György: Fischer, Herbert: Burgbezirk und Stadtgebiet im deutschen Süden. Wiener rechtsgeschichtliche Arbeiten. 3. köt. Wien, München 1956. 682-683

lőtt a Kapras Emlékkönyvben (Miscelanea Historico-Iuridica, Praha 1940, 319—327), akkor ez egy érdemes kutató és egy érdemtelen „tudományos" irányzat csődjét jelenti. Bónis György Fischer, Herbert: Burgbezirk und Stadtgebiet im deutschen Süden. Wiener Rechtsgeschichtliche Arbeiten. 3. köt. Herold, Wien—München 1956, 101 old. A gráci egyetem professzora azt a célt tűzte maga elé, hogy az utóbi időben fellendült német jogi topográfia kereteit a városokon túl a vidékre is kiterjessze. Szemlélete tehát nem egyetlen települést fog át, hanem az egész dél-német (és részben észak-olasz) területet. Mindamellett óvakodik attól, hogy a jelenségek sokféleségét valamilyen egyetemes érvényű elméletbe próbálja szorítani. Választott témája, akárcsak a település áthelyezésével foglalkozó régebbi könyvében (1952, elismerően ismerteti: Tanulmányok Budapest múltjából. XII. köt. Bp. 1957, 536—537), eredeti: a bajor, alemann és osztrák jogterületen fennállott városok külső területének kialakulása és jogi szervezete. A terület azonban nemcsak fizikai értelemben áll itt, hanem a városban központosuló vidéki, földesúri egységek összességeként. A külső váfosterület Fischer szerint hat különböző szempontból vizsgálható. Ezek: az antik városterület továbbélése; a kora- vagy javaközépkori várkerület felhasználása; a városi immunitás kiterjesztése, kapcsolatban egy távolabbra nyúló békeövezet és az önálló bírósági kerület elismerésével; külön gazdasági terület kialakulása a közeli forgalom vagy a távolsági kereskedelem szolgálatában; a Stadtallmende kiépítése, tehát a közösségi földbirtoklás közjogi célzattal; végül a város hatalmi köre, amely odáig fejlődhetik, hogy maga a város emelkedik tartomány úrrá. Ez ugyancsak gazdag program; s a könyv nem is foglalkozik valamennyi kérdéssel, hiszen címének megfelelően elsősorban a várkerület és a városterület viszonya érdekli. Az egyes fejezetek tárgya: a városterületnek a vártól független elemei; az antik városterület; várkerület és védelmi körzet; várkerület és gazdasági terület; várkerület és illetékességi kör. A szerző módszere megnehezíti az ismertetést. Mintha a hatalmas irodalom regisztrálására és a megoldási lehetőségek, fejlődési változatok bemutatására törekednék. A jegyzetekben adott bibliográfia becslésünk szerint kb. a terjedelem felét foglalja el. Mind az egyes fejezetekben, mind a kötet végén hiányzik az eredmények összefoglalása. A néha túlságosan bő bibliográfia nem hagyja figyelmen kívül a szláv népek irodalmát sem, sőt magyar műveket is idéz. Sajnálatos, hogy a magyar vármegyékre vonatkozóan csak múlt századi munkákat ismer, s alkalmasint másodkézből. Innen erednek kisebb pontatlanságai, pl. Váczi (!) „Die Erste Epoche des ung. Königtums" című munkáját „Die Erste Periode..." címen említi, Pukánszky „Német polgárság magyar földön" című műve pedig fordításban „Deutscher Burgenbau 682