Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Bónis György: Weizsäcker, Wilhelm: Geschichtliche Wechselwirkungen deutsch-slavischen Rechtsdenkens. Zeitschrift für Ostforschung 5. (1956) 680-682

lényegében az építkezési és a szomszédsági jog rendelkezéseivel, illetőleg jogszokásaival magyarázható. Az ipari és a kereskedelmi jog területéről a legtanulságosabb az, amit a céhkereteket áttörő szabad vállalkozók, az orvosok és a képzőművészek jogállásával kapcsolatban mond. Külön munkában dolgozta fel a kereskedők jogviszonyaira vonatkozó ítéletek anyagát (kubisches Kaufmannsrecht, vornehmlich nach Iaibecker Ratsurteilen des 15. —16. Jahrhunderts. Göttingen 1951), de figyelmen kívül hagyta a büntetőjogot, amely szerinte csak a korabeli német büntetőjog rendszerében tárgyalható. Nem véletlenül említettük több ízben a Budai Jogkönyvet E. munkáinak ismertetése során. A Budai Jogkönyvnek központi szerepe van a magyarországi városi jog szempontjából, de jelentőségét csak akkor fogjuk látni, ha majd ismerjük középkori városaink, elsősorban tárnoki városaink jogéletét, ha majd korszerű kiadás alapján feldolgozható lesz a városi tanácsok jogszolgáltatása. Sopron városnak az E. munkáiban tárgyalt időszakra vonatkozóan például két kiadatlan ítéletkönyve (Gerichtsbuch) van, de van más, ilyennel rendelkező középkori városunknak is. A budai városi jog jelentőségét az országos fejlődés szempontjából középkori városaink jogéletének korszerű ismerete nélkül nem ítél-' hetjük meg. E. kötetei alapos, megbízható munkáról, széleskörű ismeretekről tanúskodnak, legjellemzőbb erre: visszautasította egyes bírálóinak azt a kívánságát, hogy a szövegkiadásban alkalmazza gyakrabban és bátrabban a modern interpunkciót. Nem kell bővebben magyaráznunk, hogy éppen középkori nemzeti nyelvű jogi szövegekben milyen helyénvaló a szerző óvatossága. De feldolgozásaiból hiányzik a társadalom szerkezetének figyelembevétele: mintha nem volnának osztályok, rétegek, ezek harca egymás ellen, nem volnának társadalmi feszültségek, mintha nem volna fontos, ki kinek a számára hozza meg ítéletét. Mollay Károly Weizsäcker, Wilhelm : Geschichtliche Wechselwirkungen deutsch

—slavischen Rechtsdenkens. Zaitschrift für Ostforschung 5 (1956) 161-180. old. A német és a szláv jogi gondolkodás kölcsönhatásainak kérdése izgalmasan érdekes probléma a magyar kutató számára is, ezért nagy várakozással veszi kezébe Weizsäcker cikkét, voltaképpen egy kongresszusi előadás szövegét. Hamarosan azonban keserűen csalódik várakozásában; a szerző nemcsak keveset nyújt, hanem alapjában hamis szemlélete meggátolja a kérdés helyes megközelítésében is. A német jogi gondolkodás kiindulópontja — a közösség tudatából merített, íratlan jog — közös a szlávokéval. Itt is az a jog, ami helyes (pravda<pravo), de a germán közösség ítéletmondása (Rechtsfindung) helyébe az uralkodó bíráskodása lép a cseh mondavilágban (Krok, 680