Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Kubinyi András: Pitz, Ernst: Die Entstehung der Ratsherrschaft in Nürnberg im 13. und 14. Jahrhundert. Schriftenreihe zur bayerischen Landesgeschichte. 55. köt. München 1956. 676-677

A városi pecséthasználat egy időben kezdődik Olaszországban és a Rajna-vidék városaiban. Itt is találunk, ha nem is mindig leoninus, verses jelmondatokat a pecséteken. De maga a leoninus is elterjedt Franciaországban, Angliában, sőt Norvégiában is. Bergen város pecsétjének körirata pl. a pisai típussal rokon leoninus. Még sem kell okvetlenül olasz hatást feltételeznünk, mert Vilmos angol király XI. századi pecsétjén már ezt a versmértéket találjuk. Bergen pecsétje viszont kettős pecsét, ami ellentmond az olasz hatásnak. Mindezzel rá kívántunk mutatni arra, hogy nem elégséges a szfragisztikában egyszerűen leírni a pecsét jellemző vonásait, hanem rá is kell mutatni az összefüggésekre, ami viszont a fentiek szerint igen bonyolult feladat. Nem kielégítő a pecséthasználat és a diplomatika összefüggése sem. Ezzel az első és utolsó fejezet is foglalkozik, helyesebb lett volna ezek öszszefoglalása. Részletesebben kellett volna foglalkoznia az egyes pecsétfajok jogi jelentőségével. Nem mutat rá arra, hogy a magánjogi írásbeliségre milyen hatással volt a városi pecsétes oklevél. Igaz, a római jog hatására Olasz- és Dél-Franciaországban a notáriusi oklevél honosodott meg, de éppen ezért rá kellett volna mutatnia a pecsétes és notáriusi oklevelek használatának eseteire. Minden hiányossága ellenére mind a várostörténész, mind a szfragisztikus haszonnal forgathatja Bascapè munkáját. Kubinyi András Pitz, Ernst: Die Entstehung der Ratsherrschaft in Nürnberg im 13. und 14. Jahrhundert. Schriftenreihe zur bayerischen Landesgeschichte. 55. köt. C. H. Beck'sehe Verlagsbuchhandlung, München 1956, X+

168 old. A középkori város általában úgy él a köztudatban, mint ahol a közigazgatási és bíráskodási funkciókat egy, a polgárság köréből választott testület gyakorolja, tehát széleskörű autonómiával rendelkezik. Bár a középkorvégi városok többségében valóban ez a helyzet, kezdetben nem mindenütt volt így. A telepített városok egy részét leszámítva majdnem mindenütt hosszas fejlődés után nyerte csak el a teljes szabadságát a város. Sok helyen, mint pl. Kölnben is, a kommunális mozgalom csak erőszak alkalmazásával tudta kikényszeríteni jogait a városúrtól. Máshol majdnem békésen zajlott le a fejlődés. Ez utóbbira Nürnberg az egyik legjobb példa. Pitz, aki a városi írásbeliség szakértője, a nürnbergi városi könyvek (Achtbuchok és Satzungsbuchok) tanulmányozása során találkozott szembe a problémával. Munkája tulajdonképpen a városkönyvek városszervezet jogi feldolgozásának tekinthető. Az ezekben feljegyzett jogesetek szinte napi dátumra mutatják a városi szervezet változását. Legnehezebb helyzetben a kezdeti szakasz ismertetésénél volt a szerző, u gyanis az Achtbuchok csak később kezdődnek. II. Frigyes 1219-es privilégiuma csak a városi kereskedők helyzetén javított: a 676