Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Fügedi Erik: Középkori magyar városprivilégiumok = Ungarische Stadtprivilegen im Mittelalter 17-107
kwz transeundi infra civitatem Posoniensem in capite fluvii Challowo existentem? cum utilitate ipsius portus perpetuo possidendum ita, quod naves et nautas in ipsofluvio .. . tenendi hberam habebunt facultatem". 231 Szöllős, 1262: „si quid voluerint molendinum et alia opera utilia, vineas liberam habeant faciendi facultatem". — Rózsahegyre 1. 230. jegyzet. 232 Dubio, 1342: „concessimus liberam tabernam propinandi vini pro usu et voto eorum". 233 Besztercebánya, 1255: „hospitibus nostris conferimus terras arabilem,. Silvas et prata ad usus ipsorum necessaria, in quibus nullus eos audeat molestare". 234 Sátoraljaújhely, 1261: „quod loca, que quibusdictis hospitibus statuimus, iidem pacifice perpetuo possideant in evum ... Si qui vero super locis sibi traditis edificare nollent infra annum, dedimus auctoritatem eidem castehano nostro, quod ilia loca ab Ulis auferat et illis, qui edificare voluerint super ilia, possit et debeat assignare". 235 Király, Pozsony. 119—120. 236 Fejér, CD VIII/3. 644. 237 F. Kováts, Preßburger Grundbuchführung und Diegenschaftsrecht im SpätMA. Weimar 1918, 24—26. 238 Határjárást találunk a következő városprivilégiumokban: Nyitra (1248), Németlipcse (1263), Hibe (1265), Késmárk (1269), Rózsahegy (1340). 239 Pl. Olaszin, 1201: Fejér, CD V/l. 181; Szp. 194; Füzegtőn, 1263: PRTID 325; Szp. 1375. 240 Sátoraljaújhely, (1261). 241 Nagyszombat, 1238: „quicunque ex ipsis sine herede decesserit, bona sua immobilia cuicunque voluerint, conferendi habeant facultatem". — Olaszi, 1243: „quicunque ex ipsis heredum careret solatio liberam habeat de universis bonis suis facultatem dipsonendi". — Pest, 1244: „quicunque ex ipsis sine herede decesserit possessiones suas dimittendi facultatem habeat cui volet". — Körmend, 1244: „decedentes ex eis sine legitimis heredibus liberam habeant facultatem bona sua universa relinquendi aut ecclesie ibidem constructe aut suis cognatis iuxta sue beneplacitum voluntatis". — Vasvár, 1279: „si aliquis ex ipsis hospitibus sine herede decesserit, iidem decedentes de bonis suis ordinandi legandi et conferendi tarn universaliter quam in parte cuicunque voluerit liberam habeant facultatem". 242 1275 (ÁUO II. 280; Szp. 1150) : „de rebus mobilibus decedentis sine herede comes ipsorum unam rem, quam voluerit, prêter servum vel ancillam recipére poterit et non ultra". 243 Beregszász, 1247: „si quis autem hominum sui heredis solatio careret, id est filio et f 1ha et tune de rebus eiusdem sive possessione nihil dominus vicecomes recipére tenantur, sed cuicunque volet liberarn habeat dandi seu dimittendi facultatem". — Sátoraljaújhely, 1261: „quod de rebus decedentium sine herde comes de Potok nichil sibi possit vendicare, sed decedens libère possit cuicunque voluerit legare vel donare". 244 Mon. Strig. II. 265. — HO VIII. 239. 245 1382 {Fejér, CD IX/5. 582): „ut a modo et deinceps . . . magister Tavernicorum nostrorum bona et hereditates quorurnlibet civium nostrorum de dicto Posonio absque heredum utriusque sexus, ut prefertur, solatio decedentium proximos tarnen et consangumeos vel affines habentium nequaquam praesumant sub nomine nostrae maiestatis vel etiam authoritate propria sibi ipsis usurpare vel occupando aplicare", hanem végrendeletük értelmében, ennek hiányában pedig vérrokonaik örököljenek. 246 Kassa itt is a budai mintát követte. Buda, 1276 (Bp. I. O. 157): „Si vero quispiam ex predictis hopsitibus nostris intestatus decesserit, possessiones et bona talium in trés partes dividantur et una distribuatur per cives in elemosynas pro remedio anime decedentis duo vero partes ad munimenta et edificia castri Budensis reserventur. " — Kassa, 1347: szó szerint azonos, csupán a „Budensis" helyett kell „Cassensis"-t olvasni. 247 Korpona, 1244: „quod domos vacuas defunctorum, quarum legitim! successores post trinam proclamationem in eas venire neglexerint, facultatem habeant aliis supervenientibus conferendi". 98
