Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Fügedi Erik: Középkori magyar városprivilégiumok = Ungarische Stadtprivilegen im Mittelalter 17-107

33

1,ásd alább, a formai vizsgálatánál. 34 Balassa, A magyar nyelv szótára. Bp. 1940, II. köt. 353. 3

^Nagy i. m. — Bertalan V., A belvárosi plébániatemplom mellett folytatott ásatások 1944 nyarán. Bud. Rég. XIV. köt. Bp. 1945, 469—487. 36 Pl. a győri szombati vásár helye, a későbbi Szombatpíac utca, a váron kívül helyezkedik el. Borbiró—Valló í. m.— Veszprémre: Korompay Gy., Veszprém. Városképek — műemlékek. Bp. 1956, 21—22. 37 A. Gombos, Catalogus fontium. 2413, 2424, 2431, 2584, 2587, 2593, 2604. 38 Uo. 39 Molnár (i. m. 240—-247) és utána Székely (i. m. 15—17) ezt „mezővárosi fejlődés"-nek nevezi. 40 Dercsényi—Pogány i. m. 31. 41 Borbiró—Valló i. m. 53—54. 42 Ortvay T., Pozsony város története. I. köt. (a továbbiakban: Ortvay, Pozsony) 167—169. 43 Pl. a veszprémvölgyi apácák 1109. évi oklevele szerint. Szántón {Fejérpataky L., Kálmán király oklevelei. Értekezések a történettudományok köréből XV/5. Bp. 1892, 33—34) a dömösi alapítólevélben (1138) említett forum Sumbuth, a mai Szontán [B. Varsik, Vznik a pociatky mesta Trnavy. Historické studie III (1957) 233—235], a Sopron megyei Locsmándon (1154: Sopron vm. okit. I. 1. és 1179: Uo. 3). — Bihar és Zaránd megyében is több vásárt tartottak megyénként (1203: Szp. 207; vö.: Jakó Zs., Bihar megye a török pusztítás előtt. Településés Népiségtörténeti Értekezések 5. Bp. 1940, 197, 284—285). 44 Kving M., A gazdasági élet. Magyar művelődéstörténet. Szerk. Domanovszky S. I. köt. Bp. é. n. 239—242. 45 ÁUO VI. 380. — Vö.: Pleidell A., A nyugatra irányuló magyar külkereskedelem a középkorban. Bp. 1925, 11. 46 Auner M., Latinus. Századok L (1916) 28—32. 47 Fejér, CD IV/1. 73. 48 Fehérvárra vonatkozó topográfiai ismereteinknek ma még megvan az a nagy hátránya, hogy az okleveles anyag és a régészeti emlékek közti kapcsolat nagyobbára hiányzik. A levéltári forrásokat még nem kutatták fel rendszeresen. Károly J. munkája a fehérvári levéltárakban található legújabbkori (hibás) másolatokon alapszik, a keresztesek konventjének ma a pozsonyi káptalan levéltárában őrzött anyagát nem használhatta fel, és ez számunkra is hozzáférhetetlen volt. Meggyőződésünk, hogy a kereszetesek levéltárának átkutatása még sok középkorvégi adattal fogja gazdagítani Fehérvár topográfiájára vonatkozó ismereteinket. 49 Károly /., Fejér vármegye története. II. köt. Székesfehérvár 1898, 630. 60 Dl. 42.874. „Nos Michael Borhy dictus nobilis de Noce iudex, Petrus Nyry, Nicolaus Calmar, Petrus Gewri, I^aurentius Riba, Clemens Dako, Andreas Aurifaber, Franciscus Balog, Valentinus de Beche de castro, Elias de Bathyan et Stephanus de Kazas de civitate exteriori, Emericus Balog et Petrus Valko de nouavilla, duodecim iurati cives civitatis Albensis

..." 61 Fitz i. m. 10. 82 1279: „palatium nostrum episcopale in Castro Albensi existens". Károly i. m. II. köt. 688. — Fitz i. m. 11. 53 Fitz i. m. 29—30. 54 A budai külváros neve a középkori városi kiadványokban következetesen civitas exterior volt, de más oklevelekben mint suburdium Albense szerepel. A két fogalom azonosságát topográfiai ismérvek is bizonyítják. így 1331-ben a suburbiumban található a Szt. Miklós-templom {Károly i. m. II. köt. 677.), 1372-ben pedig parochialis ecclesia S. Dominici confessoris in suburbio Albaregalis (Mon. Rom. Vespr. II. 208). Természetesen egyik esetben sincs kizárva, hogy a suburbium szót egyszerűen 'külváros' értelemben használták, s így nem állíthatjuk, hogy Ince pápa 1250. évi oklevele (Mon. Rom. Vespr. 1. 128) a budai külvárosra vonatkozik. Eszerint az oklevél szerint ugyanis Béla király a külvárosiakat a várba telepítette át. 86 Fitz i. m. 10—11. — Fitz J., A középkori Szt. Márton templom Székesfehérvárott. Művészettörténeti Értesítő V (1956) 26—31. 85