Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Fügedi Erik: Középkori magyar városprivilégiumok = Ungarische Stadtprivilegen im Mittelalter 17-107

távol a várostól. Az egyházi jövedelmeket elvileg a polgárok összessége, gyakorlatilag a patríciusok kezelték mint a plébánia kegyurai, mondanunk sem kell, hogy nem egészen önzetlenül.

342 4. Buda fejlődése és a városprivilégiumok A városprivilégiumok tartalmának ismertetése során nemegyszer érintetttik Pest és Buda privilégiumait. Ezeknek a kérdéseknek összefoglalása annál is illendőbbnek látszik, mert a nagy érdemeket szerzett, de túlságosan kritikus Salamon Ferenc e kiváltságlevelek nagy részének hitelességét kétségbevonta.

343 A XIII. század legelején mai fővárosunk területén fekvő telepek közül kettő mutathatott fel városias fejlődési vonásokat, a jobb parton fekvő^ Pest, és a bal parton fekvő, akkor még egyszerűen Budának nevezett Óbuda. Körülöttük kisebb telepek laza csoportja feküdt. A kereskedelem központja ebben az időben Pest volt, 1218-ban még szaracén, tehát mohamedán lakossággal. 1218 és 1240 között németek települtek meg a városban, a szaracénok pedig eltűntek.

344 A telep gyors virágzásnak indult, a tatárjárás idején Rogerius már az „igen gazdag német" telepről beszél. Első kiváltságait is 1240 körül kaphatta, s miután kiváltságlevele a tatárjárás alatt a várossal együtt elpusztult, 1244-ben IV. Béla király új oklevelet állított ki azokról a kiváltságokról, amelyek közismertek voltak.

345 A kiváltságlevél mindkét Pestnek nevezett telepre, a mai Pestre és a Gellérthegy tövében fekvő Kispestre egyformán vonatkozott.

346 Az oklevélnek ez a Kispestre vonatkozó kitétele azonban azt mutatja, hogy a pestiek zöme ekkor még a mai Belvárosi templom körül élt. A tatárjárás keserű tapasztalatait értékelő király csak a 40-es évek végén, az 50-es évek elején kezdte meg a polgárok várba telepítését Fehérvárott és Esztergomban is,

347 ekkor kerülhetett sor a mai Várhegyen álló megerősített város felépítésére és ezzel kapcsolatban a pestiek áttelepítésére. A pestiek magukkal hozták privilégiumukat, ami annál kevésbé okozhatott nehézséget, mert a kiváltságok már korábban érvényesek voltak az innenső parton fekvő Kispestre is. A privilégiumban nincs nyoma annak, hogy a budai Várhegyen már IV. Béla tervszerű városalapítását megelőzőleg is lett volna valamilyen település. Bizonyos adatok mégis arra mutatnak, hogy a hegy északi részén már kisebb telep állott. Mindenekelőtt erre mutat a budai vásár helye. Amint arra fentebb rámutattunk, Budán a XIII. század végén két vásárról tudunk, a Szombatkapu mellett tartott heti- és a hegy túlsó végén a minorita kolostor mellett tartott országos vásárról. Itt is a hetivásárt kell régebbinek tartanunk, hiszen ennek vámját a király 1255ben biztos tudomásunk szerint eladományozta, az országos vásár pedig csak feltételezhető ebben az időben. A szombati napon tartott vásárok általában régieknek tekinthetők (Szond, Nagyszombat stb.). A szombati piac elsőbbsége mellett szól a vásár topográfiája is. A vásárnak vagy még azelőtt kellett keletkeznie, hogy Buda városa erődítménnyé alakult át, vagy legkésőbb 1242 és 1255 között. A XII. századi civitasokban a 18