Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Bélay Vilmos: Isztorija Moszkvü. Tom IV. Period promüslennogo kapitalizma. Moszkva, 1954. 689-691

Az előadás alapgondolata az, hogy Moszkva ebben a korszakban is — legalábbis egyik legfőbb — centruma az orosz kultúrának. Bemutatja a kötet a nagymúltú moszkvai egyetem irányító szerepét, hangsúlyozva azt, hogy ez az egyetem — amely egyébként mindig nemzetibb, oroszabb egyetem volt a pétervárinál — általában a materialista világnézet fellegvára. Külön alfejezetek tárgyalják az egyetemről szóló fejezeten belül a természettudományok, az orvostudomány, a társadalom-, a technikai- és a mezőgazdasági tudományok fejlődését. Egy másik fejezet a középfokú iskolázás történetével ismerteti meg az olvasót, külön alfejezetekben taglalva az elemi, a középfokú fiú-, a technikai alsó- és közép-, a kereskedelmi- és a különféle színtű leánynevelő iskolák működését. Egy-egy fejezetet szenteltek a színház, a zene, a festészet és szobrászat, végül az építészet kérdéseinek. Ebben a tárgyalt korszakban az orosz tudomány, irodalom, művészet, ugyanúgy, mint a többi európai ország kultúrájának mindeme ágai, óriási lépést tett meg előre. Büszkén állapítja meg a kötet zárószava, hogy ebben a korszakban Oroszország nemcsak a világforradalomban, hanem a világ kultúrájában is az élcsapat tagjává lett. Ezt a tényt az orosz tudomány és művészet mélyen nemzeti jellege és demokratizmusa magyarázza. Mindezeknek a folyamatoknak a körvonalai igen élesen rajzolódnak ki Moszkvában, amely történelmi szerepénél fogva ebben a korszakban is, mint a megelőzőkben és a következőkben, valósággal szíve Oroszországnak. Bélay Vilmos 44* 691