Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Kubinyi András: La Ville. Premiére partie. Institutions administratives et judiciaires. Recueils de la Société Jean Bodin. IV. köt. Bruxelles, 1954. 661-662
nyos értékük sem egyforma. A legfontosabb a bevezető tanulmány, amely mintegy a kötet anyagának summázását jelenti. A társaság ugyanis egy négy tudósból álló bizottságot küldött ki, hogy a húsz előadás alapján összefoglalást készítsen a kötet témájáról. Gilissen bruxelles-i professzor, a bizottság elnöke, a bizottság munkáját foglalta össze ebben a tanulmányban (I/es Institutions administratives et judiciaires des villes vues sous l'angle de l'histoire comparative, 5—26. old.). Véleménye szerint a város igazgatási és bírósági szervezetét öt szempont alapján kell vizsgálni: a. a város jogi státusa (a város és az államhatalom viszonya); b. a városi státus jogalapja (törvény, privilégium, forradalom); c. a város igazgatási szervezete; d. a városi szervek jogköre; e. a városi és falusi, illetve városi és állami szervek különbsége. Mindehhez azonban szükséges a város fogalmának meghatározása. A várost jogi vagy statisztikai alapon nem határozhatjuk meg, mert találunk teljes városi szabadságjogokkal ellátott falut és egy-kétezer lakosú modern várost is. Gillisen szerint a földrajzi meghatározás a leghelyesebb: a városias jellegű telep város, a falusias falu. Ehhez járul még a falu teljesen mezőgazdasági jellege. Röviden így lehet a várost meghatározni: La ville, c'est le fait urbain. Kétségtelen, hogy ez a meghatározás sokkal jobban fedi a valóságot, mint a jogi meghatározás, hiszen bizonyos fokig tekintettel van a gazdasági alapra is, bár szerintünk helyesebb lett volna a gazdasági alapot és a társadalmi munkamegosztásban rejlő különbséget kiemelni. A Gilissen által meghatározott várost a primitíveken kívül mindenütt megtaláljuk, az önálló szervezet sem okvetlen jellemzője. Gilissen szerint három városfajtát lehet megkülönböztetni: a szuverén, a privilegializált és az adminisztratív várost. Az első fő jellemvonása az állami jogok gyakorlása, szervei azonban nem különböznek sokban a második csoportétól. A privüegializált város az első csoporthoz hasonlóan gyakorolja a törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltató hatalmat, azonban a szuverenitás képviselője fenntartja felette jogkörét és többnyire megbízottat tart a városban. A harmadik csoport csak adminisztratív egység, része az államnak, nincs külön kiváltsága, igazgatása és igazságszolgáltatása a falvakéval azonos, de bizonyos fokú autonómiával rendelkezhet. Általában jellemző a városra — minden csoportban —, hogy igazgatása több szerv között oszlik meg (pl. népgyűlés és tanács), az egyes szervek pedig a kollégiumi elven épülnek fel. — Sajnos, a többi tanulmány bemutatására ebben a rövid ismertetésben nem térhetünk ki, bár a bennük foglalt analógiák és köny^ veszeti tájékoztatók a magyar olvasó számára is hasznos támpontokat nyújtanak. Kubinyi András 662