Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Rózsa Miklós: Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon, 1849-1867. Iratok. Bp., 1959. 658-661

az óhajunkat, hogy a helyneveket történeti (és nem a régi hivatalos magyar) formájukban is fel kellett volna venni utalásként, ha másutt nem, hát a helynévmutatóban. Mert az még elvárható a magyar vagy német kutatótól, hogy tudja, hogy Vöröskő (Biebersburg) várát Cerveny Kamennek hívják, de azt már aligha, hogy tudja, hogy Fehérvár szlovákul Stolicny Belehrad. Igaz, hogy Stolicny Belehrad alatt zárójelben ott találjuk a német, magyar és latin elnevezéseket, de ez nem segítség. Ha I,amacra Blumenau alatt is van utalás, akkor ezt Fehérvárnál vagy Győrnél is meg lehetett volna tenni. Őszintén sajnáljuk, hogy ennyi erőfeszítés és keserves munka eredményét a következetlenségek erős mértékben csökkentik. A kötet munkatársait még így is elismerés illeti meg, s reméljük, hogy a következő kiadványoknál vezető és irányító szervük több segítséget nyújt az említett hibák és következetlenségek kiküszöböléséhez. Fügedi Erik Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849-1867. Iratok. Akadémiai Kiadó, Bp. 1959 Fővárosunk újkori történetének különböző korszakai felé történészeink nem egyforma érdeklődéssel fordultak. Amíg az életnek 1686. utáni újbóli megindulása és a két Duna-parti városnak XVIII. század eleji élete több várostörténészt foglalkoztatott, s míg Pest-Buda XIX. század eleji életének különböző szempontból való tárgyalásával bőségesen találkozunk, addig például az 1750-től 1790-ig terjedő korszak nem egy várostörténeti problémájának feldolgozását sajnos, még hiányolnunk kell és ugyanúgy elhanyagolt korszaka fővárosunknak az osztrák önkényuralom 1849-től 1867-ig terjedő korszaka is. Különböző tárgyú feldolgozásokban találunk ugyan fővárosunk 1849 és 1867 közötti történetére, fejlődésére vonatkozó, főképpen gazdaságtörténeti és igazgatástörténeti adatokat, de hiányolnunk kell egy módszeres topográfiai feldolgozást éppúgy, mint a társadalmi viszonyokat és életet várostörténeti szempontból átfogóan megvilágító munkát. Pedig e korszak fővárosunk fejlődésének egyik legjelentősebb korszaka. Pest, a kereskedőváros e korszakban alakul át kapitalista ipari várossá. Az ipari kapitalizmus lendületének megfelelő módon növekszik — különösen a 60-as években — az ipari munkásság száma. Pest — bár az elmaradottság sok jegyét viseli még magán — fejlődésében mégis egyre inkább a kapitalista nagyváros képét mutatja mind az új stílusban emelkedő épületek folytán nyert külsején, mind társadalmi viszonyaiban és életében. Ezzel szemben Budán: éppenúgy, mint ahogy a házak túlnyomó része földszintes, falusias, a lakosság nagy részét is falusival rokon életmódban tartja a határ természete. „Bgész néposztályok csak a szőllő művelésének élnek", s a nekik otthont adó városrészeket, mint elkülönült kisvárosokat, gazdag falvakhoz hasonlóknak tünteti fel a mező658