Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Vágvölgyi Tibor - Hinora Sándor: Budapest felszabadítása = Osvoboždenie Budapešta 607-638

A harcok megszűnése után következő első napokban a puszta létért való küzdelem állt előtérben. A pincékből felkerült lakosság életét a sok nélkülözés, éhség, szenvedés következtében járványos betegségek fenyegették. A csecsemők, betegek és öregek élete veszélyben forgott. A nagy háborús pusztításra mutat, hogy a lakosság lélekszáma is egyrészt a halálozások, a nagy áldozatok és megpróbáltatások következtében, másrészt a deportáltak és önként eltávozottak nagy száma miatt jelentős mértékben megfogyatkozott. A rendelkezésre álló hivatalos statisztikai adatok szerint 1941. január 31-én Budapesten 1 164000 lakost találunk.

31 A természetes szaporodás és a mesterséges, háborús felduzzadás következtében ez a létszám 1944 márciusára 1 380 000 főre emelkedett. Ezzel szemben a háborús pusztítások után 1945. március 25-én megtartott népösszeírás alkalmával a fővárosban mindössze 832 800 lakost írtak össze. Ez azt jelentette — figyelembe véve az elhalálozottak, a deportáltak, a katonai személyek számát is —, hogy a főváros lakosságából több, mint félmillió ember hiányzott, illetve esett áldozatul a fasiszta-nyilas propagandának. A következő két év folyamán ugyan mintegy fele visszatért a hiányzó népességnek, a többi részben külföldön maradt, de nagyobb részben még harcok közben, illetve deportálásban elpusztult. Budapest lakásviszonyaiban is rendkívül súlyos „változás" következett be. A fővárosi lakóházak több mint kétszer akkora kárt szenvedtek, mint a vidéki városbeliek együttvéve. A fővárosi statisztikai adatok

32 alapján a lakóházak száma közel 40 000-re tehető. Ebből teljesen megsemmisült 3,8% súlyosan megsérült 23,1 % sérült 47,1% épen maradt 26,0% 100,0%. A súlyos háborús pusztítás következtében a lakosság gazdasági téren is válságos helyzetbe került. Ebben a nehéz helyzetben Budapest népe magára talált. Mindenekelőtt a Kommunista Párt kezdett aktív tevékenységbe. Megszűnt a KP illegalitása és hozzákezdhetett szervezeti élete kiépítéséhez. Első felhívása Budapest népéhez szólt: „Budapest népe ! 33 Minden hálánk és köszönetünk a Vörös Hadseregé, amely felszabadított bennünket. A Vörös Hadsereg nem akarta elpusztítani fővárosunkat. Nagylelkű ajánlatot tett Budapest helyőrségének, amelyben szabad elvonulást biztosított minden magyar katona számára. A németek válasza az volt, hogy a hadtörténelemben is példátlanul gálád módon legyilkolták a fehérlobogós orosz parlamentereket. Ekkor indult meg Budapest igazi ostroma. E fasiszta banditák, Szálasiék tették tönkre fővárosunkat. Miattuk hever évtizedek munkája romokban. Nincs kenyér, nincs víz, nincs villany, sokunk legközelebbi hozzátartozóját siratja. 633