Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Vágvölgyi Tibor - Hinora Sándor: Budapest felszabadítása = Osvoboždenie Budapešta 607-638
és a rádió hallgatói gyakran hallották az éter hullámain keresztül a partizánok üzenetét. A kibontakozó ellenállási mozgalom szüntelen ösztönzést és nagy segítséget kapott azoktól a hazafiaktól, akik a Szovjetunióban dolgoztak a magyar jövőért, Magyarország felszabadításáért. A felvilágosító, buzdító szó a rádión, röpiratokon, sajtón keresztül sugárzott Budapest felé. A magyar hadifoglyok antifasiszta nevelése, számtalan kiváló ejtőernyős harcos hazaküldése, a magyar újjászületés programjának kidolgozasa, a nemzeti erők összefogásának előmozdítása mind-mind a magyar ellenállási mozgalmat élesztette. Az ellenállási mozgalom erősödésének — nem utolsósorban — nagy lendületet adott a Vörös Hadsereg gyors előnyomulása is. Ez nagy hatással volt az ország belpolitikai helyzetére, s a dolgozó tömegek hangulatára. Az uralkodó körök is — Horthyval az élen — megdöbbentek és tanácstalanul állottak. Miután az angol és amerikai orientáció híveinek terve sem sikerült, végső kétségbeesésükben kénytelenek voltak október elején a Szovjetuniótól fegyverszünetet kérni. Létre is jött Moszkvában az előzetes fegyverszüneti megállapodás, majd október 15-én a rádióban is elhangzott a fegyverszünetet nyilvánosan kérő nyilatkozat, de annak végrehajtását Horthy ék „sem katonaliag, sem politikailag nem készítették elő". 7 Ez a tény is Horthyék hazaáruló politikájára mutat. A Magyar Front hiába hívta fel figyelmüket arra, hogy a háború tovább folytatása milyen nagy veszélyekkel jár az ország számára. Figyelmeztették, hogy „Magyarországra, ha továbbra is ezen az úton halad, ugyanolyan sors vár, mint Németországra. Románia, Finnország, Bulgária példája azt mutatja, hogy a Németországgal szövetséges kis országok még elkerülhetik a teljes pusztulást, ha szakítanak Németországgal, és cselekvési szabadságuk visszaszerzésével cselekvőleg hozzájárulnak a háború megrövidítéséhez" 8 . Horthyékat ez a figyelmeztetés sem térítette helyes útra. Osztályérdekeik felülkerekedtek, és e hazaáruló politika és felelőtlenség következménye lett a nyilas rémuralom. Horthy kiáltványát másnap semmisnek nyilvánította, és „megismételte a magyar vezérkar főnökének a csapatokhoz intézett parancsát, mely a harc folytatását rendelte el". 9 Ekkor is a Kommunista Párt leplezte le Horthyék hazaárulását és „Nyílt levélben" mozgósította a fegyveres ellenállásra. A magyar nép legjobb fiai védekeztek, és támadásba mentek át. Az ellenállási mozgalom erősödött. A magyar partizánokat ott látjuk a harc élén. Október 16-án a Magyar Partizánparancsnokság részletes utasításait 10 továbbította az egyik titkos magyar adóállomás: „A partizánok azonnal vegyék fel az összeköttetést a hazafias csapatrészekkel és egyesült erővel, fokozott aktivitással haladéktalanul lépjenek fel a Hitler-hordák és a hungarista csőcselék ellen. A hátországban meg kell bénítani a forgalmat, hogy a nácik és bérenceik ne tudjanak csapatokat bevetni és hadianyagot szállítani a frontra és a hátországban fellépő nemzeti erők ellen. El kell vágni a németek összeköttetéseit, 613