Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Lőrincz Zsuzsa: Adatok a katolikus egyház társadalomszervező tevékenységéhez Budapesten, 1919-1944 = Dannye k socialno-organizatorskoj deâtel'nosti katoličeskoj cerkvi v Budapešte, 1919-1944 gg. 583-606
bontani a nevelői kar egységét. Az egyházi iskolák nagy részében, még ha voltak is személyi ellentétek, egyéniségből származó különbözőségek az egyes tanerők között, a tanári kar egységes volt, a nevelési elv fő vonalaiban egységes volt. És az a kispolgár, aki gyermekét egyházi iskolába irattá — jóllehet ő maga már azt is elfelejtette, hogy hol Van felekezete temploma —, nem azt látta, hogy hogyan nevelik ott a gyermekét, és mire, hanem hogy jól megtanul latinul, és ismerni fogja az irodalmat. Valami állhatatosság, megingathatatlanság, szervezettség áradt ezekből az iskolákból, és ez a légkör alkalmas volt az ismeretek pontos elsajátítására. Pedig módszereik nem voltak megnyerőek a gondolkodni szerető ember számára. Milyenek voltak a módszereik? Minden réteget a feltétlen engedelmességre, a felsőbbség tiszteletére, a parancs maradéktalan végrehajtására neveltek. Ők saját magukról azt mondották, hogy a szeretetteljes szigort alkalmazták, de úgy véljük, e jelző második része az, ami a valóságnak inkább megfelel. Gyakran használtak testi fenyítést is, de nem a nagynevű gimnáziumokban. Itt egészen más volt a légkör. A bencések reálgimnáziumát Budapesten az 1923—24-es iskolaévben nyitották meg. A tanári kar legfőbb törekvése a szülői házzal való kapcsolat kiépítése volt. Az iskolába csak felvételi vizsgák útján lehetett bekerülni. Ez volt az első szelekció, ezt követte azután az évenkénti válogatás, hogy végül csak azok a tanulók maradjanak meg, akik magatartásban, felkészültségben megütötték a mértéket. Szülői értekezleteiken hangsúlyozták, hogy „az iskolának és a szülői háznak szellemi szövetségre keÜ lépnie". 22 Az első zászlót az iskolának a szülők vették. A zászlóavatáson megjelent József főherceg, Heinrich Ferenc volt miniszter, dr. Térffy Béla volt miniszter, Mészáros János érseki helytartó. Rákosi Jenő mint volt bencésdiák beszélt az ünnepségen, hogy „aranykapcsot kovácsoljon a Rend és az egykori tanítványok között". 23 Az iskolában megalakult a Katolikus Bencés Diákok Szövetségének Budapesti Osztálya, amelynek fő feladata volt kapcsolatot tartani a végzett növendékekkel. Ilyen egyesületük volt a piaristáknak is. Nagyon jól tudták, hogy milyen célt szolgálnak ezek a szervezetek. A cél egyrészt az volt, hogy a végzetteknél, akik az élet különböző területein helyezkedtek el, ne veszítsék el befolyásukat, másrészt az, hogy az iskolapadban ülő diákok előtt elhivatottságuk példaképpen lebegjen. Sokat adtak arra is, hogy ezeken az egyesületi gyűléseken nagynevű személyek jelenjenek meg. A Bencés diákok alakuló gyűlésén Bárdos Rémig főapát elnökölt, megjelent Vass József népjóléti miniszter, Rákosi Jenő, Térffy Gyula kúriai tanácselnök, Térffy Dezső ítélőtáblai tanácselnök, Sárkány Ferenc és Palásty Béla miniszteri tanácsosok. A tanárok majdnem mindegyike részt vett valamilyen katolikus társadalmi egyesület munkájában. 1925-26-ban hat tanár közül három tagja volt az Bmericanának; az igazgató, Kádár Titusz bencés áldozópap, a Katolikus Tanáregyesület választmányi tagja, a FoederatioBmericana Arrabona Corporatiójának delegátusa stb. volt. 598
