Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Lőrincz Zsuzsa: Adatok a katolikus egyház társadalomszervező tevékenységéhez Budapesten, 1919-1944 = Dannye k socialno-organizatorskoj deâtel'nosti katoličeskoj cerkvi v Budapešte, 1919-1944 gg. 583-606

A Katolikus Patronázs nőbizottsága a züllésnek kitett gyermekeket: lett volna hivatva felkarolni. A Katolikus Tisztviselőnők egylete kereskedelmi szakiskolát és tanfolyamokat tartott fenn gépírás, gyorsírás és nyelvek elsajátítására. Különféle kézimunkák értékesítését és közvetítését a Testvérszövetség végezte. A Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetsége 3 otthont tartott fenn 110 férőhellyel cselédlányok, kenyérkereső nők és diáklányok számára. A Katolikus Nővédő otthonában 140 férőhely volt. Otthona volt a Dolgozó Irányoknak, a Katolikus Tisztviselőnők Budapesti Egyesületének, a Testvérszövetségnek, a Szentlélekszövetségnek, a Kis Teréz kollégiumnak és a Menza Egyesületnek. Nyaralótelepe volt a Katolikus Tisztviselőnők Egyesületének és nyaralót bérelt a Katolikus Irányok Országos Szövetsége. Az előbb említett egyesületek, szövetségek a Katolikus Nőegyesületek Országos Szövetségéhez tartoztak már 1930-ban. Majdnem minden nőegyesület ide tartozott (a kongregációk és az oltáregyesületek kivételével). Az Országos Szövetség állt összeköttetésben a hatóságokkal és szerzetes rendekkel. A Szövetség lett volna a magyar katolikus női társadalom összefogó, irányító és reprezentatív szerve, amely a már meglevő női szövetségeket, egyesületeket, testületeket összefogta. Feladata volt még a Szövetségnek „a még katolikus nőegyesületekbe nem tartozó katolikus nők tömörülését helyi egyesületek létesítésével elősegíteni". Ezenkívül a Szövetség volt hivatott a külfölddel való érintkezést fenntartani. Az 1942. évi jelentés szerint a Szövetség 13 országos jellegű testületet fogott össze (köztük három nagy ifjúsági mozgalmat: a Kioszt, Kalászt és a Dolgozó Lányokat) és 13 testület 1844 egyesületét, amelyekkel az egyházmegyei látogatások során tartották fenn a kapcsolatot.

11 Nem szakadtak el a Szövetségen kívül álló katolikus központi egyesületektől, a kongregációktól, az Oltáregyesületektől sem. Az OrszágosSzövetség lapot adott ki, a Katolikus Nők Lapját, amely valamennyi női egyesület lapja volt. A Szövetség irányítását az Intézőbizottság végezte, a csatlakozott mozgalmak a maguk területén a Szövetség segítségével maguk irányították a munkát, kurzusokkal, amelyekre a központ adta az előadót, munkafüzetekkel és lapokkal. Munkafüzete volt a Klosznak, Kalásznak, Dolgozó Lányoknak, a Szent Zita-köröknek, a Szövetségi Központnak stb. Az Asszonyok-Leányok, Nagyasszonyunk, Tulipántos Láda, Dolgozó Nő, Házimunka c. lapok voltak az előbb említett egyesületek orgánumai. Ezenkívül a Szentlélek Szövetségnek, a Katolikus Tanítónők és Tanárnők Országos Egyesületének volt lapja. A Szövetség bizottságain keresztül végezte munkáját. Hét bizottság volt: Hitéleti Bizottság, Leányvédelmi Bizottság, Ifjúsági Bizottság, Szociálpolitikai Bizottság, Háztartási-Gazdasági Bizottság, Szociálkaritatív Bizottság és Szervező Bizottság. A Hitéleti Bizottság vezetője gróf Eszterházy Mary volt. Katekizmus-versenyeket szerveztek, betegeket látogattak és ezeknél „apostolkodtak". 591