Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Lőrincz Zsuzsa: Adatok a katolikus egyház társadalomszervező tevékenységéhez Budapesten, 1919-1944 = Dannye k socialno-organizatorskoj deâtel'nosti katoličeskoj cerkvi v Budapešte, 1919-1944 gg. 583-606

mában volt. Katolikus társadalmi és szociális működést csak a legényegyletek fejtettek ki. A XIX. század 80-as éveiben telepedtek le a fővárosban a Jézustársaságiak, és ők alakították meg az első katolikus köröket, a Molnár utcai katolikus kört az „úri osztály"-nak, a józsefvárosi katolikus népkört pedig az „alsóbb néposztály" számára. Ebből a népkörből vált aztán ki már a század elején (1901 decemberében) az „Iparosok Mária Kongregációja".

4 A kongregáció feladata elsősorban a hitélet elmélyítése volt (közös szentáldozások, lelkigyakorlatok), ezen túlmenően télen társas estélyek rendezésével, nyáron társas kirándulásokkal igyekeztek az együttműködést elmélyíteni. Bhhez járultak még a társas vacsorák, a családi estélyek, amelyeken a nagyobb látogatottság kedvéért kulturális műsort, szavalatokat, zeneszámokat adtak elő. A kongregáció zászlóanyja gróf Wenckbeim Frigyesné és Zichy Nándorné volt. A 20-as években a kongregáció már több szakosztályra oszlott. A Szent Ignác-, Szent József-szakosztályok mutatják, hogy az egyház már a társadalmi munka számára előnyös formáját, a kis egységekben történő agitációt alkalmazta. Ezek a szakosztályok azonkívül, hogy a feladatuknak tekintették az iparosok szórakoztatását, a hitélet fejlesztését — éppen az iparosokra való tekintettel —, a közös pénztárak és munkalehetőségek szerzése révén kölcsönös támogatással akarták a tagok anyagi helyzetét megjavítani. A XX. század eleje volt a különböző kongregációk megalakulásának ideje. Ekkor alakult meg többek között a Budapesti Tisztviselők Mária Kongregációja. Ennél a kongregációnál — bár a feladatok ugyanazok — jóval kiterjedtebb szervezetet találunk, mint az iparosokénál. Sokkal több tisztségviselőjük, funkciójuk volt. — A tisztviselők kongregációjában háznagy, pénztáros, krónikaíró, könyvtáros, felolvasó, lapterjesztő, főrendező, beteglátogató (területi felosztás szerint) és zászlósurak voltak. A kongregáció szakosztályokra oszlott : a Szent Ignác-kongregációnak eucharisztikus és hitvédelmi szakosztálya volt; feladatuk a szentségimádás rendezése, lelkigyakorlatok nyilvántartása stb. volt. A Xavéri Szent Ferenc Kongregációnak missziós szakosztálya; a Szent Gellértnek kulturális szakosztálya és szociális szakosztálya volt. Különben ez volt minden kongregációnak a szakosztályfelosztása, azzal a különbséggel, hogy egyik-másik helyen — a helyi viszonyoknak megfelelően — nem minden szakosztály alakult meg. A kongregáció nemcsak a Budapesten lakókat tömörítette magába, hanem vidéki tagjai is voltak. Ezeknek külön „családfő"-je volt és külön „családfő

"-je volt a távollevő tagoknak is. Kik voltak tagjai a kongregációnak? Kik voltak e „tisztviselők"? A rendesen bejáró tagok között: MFTR fogalmazót, nyugalmazott telekkönyvvezetőt, belügyminiszteri számvevőségi tanácsost, banktisztviselőt, nyugalmazott ügyvédet, nyugalmazott postafőfelügyelőt, nyugalmazott MÁV főintézőt, nyugalmazott postatakarékpénztári I. osztályú főszámtanácsost, MFTR főintézőt, székesfővárosi irodafőtisztet, „Hangya" 588