Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Berend T. Iván - Ránki György: A Budapest környéki ipari övezet kialakulásának és fejlődésének kérdéséhez = Contribution to the problem of the formation and development of the industrial zone around Budapest 535-573

14 Az 1890-es népszámlálás adatai nincsenek községekre felbontva. A felvétel egész Pest megye területére 2292 gyáripari munkásról ad számot, ebből minimális becsléssel 2000 Pest-környékre tehető. 15 Magyar Statisztikai Közlemények (új sorozat). III. köt. A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. Bp. 1904. A továbbiakban, ha külön nem jelöljük, a statisztikai adatokat a népszámlálások— 1900, 1910, 1920, 1930 — adataiból állítottuk össze; ezek feltüntetik az egyes helységek iparikereső népességét, önállóak és segédszemélyzet csoportosításában. Ugyancsak helységenként tüntetik fel a helyi nagyiparban (20 munkáson felüli üzemek) foglalkoztatott munkások létszámát. Nem adnak azonban pontos kimutatást a helyi kisiparban dolgozó munkások létszámáról, közlik viszont a kisipari vállalatok számát, mégpedig a következő csoportosításban: 1, 2, 3—5, 6—10, 11—20 munkással dolgozó üzemek. Bnnek felhasználásával — az egyes kategóriákban 4-es, 8-as, illetve 15-ös átlagokkal számolva — többé-kevésbé pontosan meg lehet állapítani a helyi kisipar munkásainak létszámát. 16 Berend I.—Ránki Gy., Magyarország gyáripara 1900—1914. Bp. 1955, 294, 298, 301. 17 Budapest 1873-tól napjainkig. A Székesfővárosi Statisztikai Hivatal Zsebkönyve. Bp. 1945, 36. Az 1920. évi adatoknál itt is és a továbbiakban is figyelembe kell venni, hogy a háború utáni súlyos gazdasági pangás, a gyáripar visszaesése a fővárosi lakosság csökkenését vonta maga után. — Az 1920-as adatok tehát nem tükrözik reálisan az 1910-es évek fejlődését. 18 Varga /., A lakásügy mint közgazdasági és szociális probléma. Huszadik Század (1918) 3—21. — Magyar Városok Monográfiája. Újpest. 191. 19 Magyar Városok Monográfiája. XXIV. köt. Rákospalota és Rákosvidék, 83. 20 Városi Szemle (1933) 181. 21 Magyar Városok Monográfiája. XVIII. köt. Pesterzsébet. 22 Uo. Csepel. 94 95. 28 Uo. 107—113. — Újpest: 191. 24 Városi Szemle (1931) 86. 26 Uo. (1936) 58. 26 A Fővárosi Közmunkák Tanácsának Hivatalos jelentése 1916—1922. évi működéséről. Bp. 1922, 22. 27 Központi Gazdasági levéltár. WM okmánytár. 28 Pestlőrinc 1910-ben vált önálló községgé, korábban Kispesthez tartozott. Az összehasonlítás céljából Lőrinc lakosságát már 1900-ra nézve is külön tüntetjük fel. 29 Vö. 1910. évi népszámlálás. II. köt. 30 Megyei Monográfiák. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. II. köt. 154. 31 Központi Gazdasági Levéltár. Kereskedelmi Bank. 1. 123 (kk.) III. 32 Straub S., Magyarország elektromos áramfejlesztő telepei az 1911. évben. Bp. 1913. — Magyar Compass megfelelő évfolyama. 33 Központi Gazdasági Levéltár. Chinoin. Számozatlan anyag. 34 Megyei Monográfiák. Pest-PiHs-Solt-Kiskxm vármegye. II. köt. 154. 35 Központi Gazdasági Levéltár. WM okmánytár. Számozatlan. 36 Sevin H., A faekétől a Hofherr gépig. Bp. 1944, 150—160. 37 Hegedűs L., A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank keletkezésének és fennállásának története. II. köt. 375. 38 Vasművek és Gépgyárak egyesületének Évkönyve. Bp. é. n. 39 Magyar Gyáripar (1915) dec. 1. — Honi Ipar (1916) szept. 1. 40 Központi Gazdasági Levéltár. WM okmánytár. 2/1. 41 Központi Gazdasági Levéltár. WM okmánytár. 23/568. — Párttörténeti Intézet Archívuma. WM. 28. 42 A magyar ipar. Bp. 1941, 246. 43 Buday L„ Magyarország küzdelmes évei. Bp. 1923, 91. kk. 44 Fellner F., Budapest szerepe a dunai forgalomban. Bp. é. n. 7. 45 Kereskedelmünk es iparunk az 1922. évben. 390. 571