Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Berend T. Iván - Ránki György: A Budapest környéki ipari övezet kialakulásának és fejlődésének kérdéséhez = Contribution to the problem of the formation and development of the industrial zone around Budapest 535-573

gyorsütemű bővítése. A rohamos fejlődést jelzi, hogy a gyár munkásainak száma 1915 decemberében már elérte a 10 000 főt, de nem is egészen egy év leforgása alatt már ismét több, mint megkétszereződött; 1916 koraőszén 22 000 munkás dolgozott Weiss Manfréd Művek üzemeiben; a háború végére pedig a munkáslétszám már elérte a 28 000 főt.

39 A háború éveiben végrehajtott üzembővítést jelzi, hogy az 1915 végén meglevő 120 gyárépülettel szemben a háború végére már 216 épületből állt a gyártelep, s az újonnan épített épületek nagy méretei következtében az épületek felülete több mint két és félszeresére nőtt.

40 Az erőgépek teljesítő képessége 50%-kal emelkedett, a korábban épített két 10 tonnás Martin-kemencét 15 tonnásra bővítették, s ezek mellett egy újabb 25 tonnás és két 23 tonnás kemencét helyeztek üzembe. A gyár gyalogsági lőszertermelése a háború idején elérte a napi 3 millió darabot, ami a kapacitás ötszörös kibővülését jelentette, de még ezt is túlhaladta a tüzérségi-lőszer kapacitás megnövekedése.

41 A háború éveiben a Weiss Manfréd Művek révén Csepel az ország leghatalmasabb nehézipari gócpontjává emelkedett. A háborús készülődést és konjunktúrát kihasználva a főváros környékén néhány új vállalat is létesült. Kispesten a Teudloff és Dietrich-gépgyár alapított új telepet, Brzsébetfalván az újpesti Győrffy— Wolf-gépgyár hozott létre új gyártelepet. A dél-budai iparvidék elsősorban a háborús évek egyik legjelentősebb vállalkozása, az albertfalvai repülőgépgyár létrehozása révén fejlődött. Az 1915-ben Magyar Repülőgépgyár Rt. néven létrejött hatalmas üzem a monarchia legnagyobb teljesítő képességű repülőgépgyára volt. A vállalat kétmotoros bombázógépeket, vízirepülőket és megfigyelőgépeket gyártott. 1918 elejére saját konstrukciójú gyors felderítő- és vadászgépek szériagyártását valósította már meg.

42 Albertfalván jött létre egy gumigyár is, a közeli Nagytétényben pedig ónárugyár (a későbbi Metallochémia) létesült. Bár Budafokon jelentősebb új vállalatot nem építettek, a dél-budai iparvidék a háború éveiben megerősödött, kiszélesedett Albertfalva és Nagytétény irányában. A háborús összeomlás után a haditermelés megszűntével a katonai termelést folytató üzemek egy része leállt, illetve — termelését tekintve — rendkívül nagymértékben visszaesett. Évekig nem találták meg a béketermelésre való átállás lehetőségeit. Az 1920-as adatok tehát a háborús ipari fejlődésnek már csak maradványait tüntetik fel. A béketermelésre való átállás súlyos nehézségei közepette azonban a Budapest környéki iparban is már 1920 körül jelentkezik az ipari fejlődés új iránya; Csepelen posztógyár és szűcsárugyár, Albertfalván és Újpesten új textilgyárak, Rákospalotán kötszövőgyár létesült. Az 1910-es években és a világháború idején bekövetkezett gyors ipari fejlődés eredményeként — bár a háború végétől a termelés rendkívül nagyarányú visszaesést mutatott — a Budapest környéki ipari övezet gyáraiban dolgozó munkások létszáma 1920-ban mintegy 50%-kal volt nagyobb, mint 1910-ben. 55a