Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Berend T. Iván - Ránki György: A Budapest környéki ipari övezet kialakulásának és fejlődésének kérdéséhez = Contribution to the problem of the formation and development of the industrial zone around Budapest 535-573

ről és Budafokról változatlanul gyakorlatilag nem volt budapesti munkavállalás. A legtöbb munkás Erzsébetről járt be a fővárosba, azonban a korábbi kétharmados arány helyett ekkor már csak az erzsébeti munkások több mint fele. Hasonló volt a helyzet Soroksáron is. Az ipari keresőknek közel fele Iyőrincről is a budapesti üzemekbe járt dolgozni. Kispest, Újpest és Rákospalota munkáslakossága, amely korábban 40—50%-ban Budapestre járt munkába, már kb. 70%-ban lakóhelyén talált alkalmazást. A helyben dolgozó munkások száma tehát jelentősen megnőtt. 1910-ben a helyben dolgozó ipari népesség a következőképpen oszlott meg: Helyben dolgozó Önallo iparos kisipari munkás nagyipari munkás Újpest 2 186 3 726 6 369 Rákospalota 573 677 2 366 Kispest 864 1312 2 946 Brzsebetfalva 900 1265 1441 Soroksár 375 571 199 Pestlőrinc 212 312 556 Budafok 335 652 1203 Csepel 239 313 2 026 összesen 5 684 8 828 17 106 A századfordulótól eltelt egyetlen évtized alatt Budapest környéke jelentős ipari gócponttá épült ki. Az 1900-as mintegy 11 000 ipari keresővel szemben 1910-ben már több mint 41 000 embert foglalkoztatott a fenti nyolc helység ipara. Ugyanakkor a főváros környéke erősen nagyipari jelleget nyert. A századforduló idején a kisipar túlsúlya volt még jellemző, hiszen a nem egészen 3900 gyári munkással szemben a környéki kisipari munkások száma a 4200 főt is meghaladta. 1910-ben azonban már — a táblázat adatainak tanúsága szerint — a gyári munkások abszolút túlsúlyba kerültek, a helyben dolgozó munkások közel kétharmadát tették ki. Budapest környékén ezzel új nagyipari övezet alakult ki, amely munkáslétszám szempontjából elérte a főváros után következő bármely magyarországi ipari gócpontot. Ebben az időben ugyanis Nógrádban 18 136, Borsodban 18 104, Hünyadban 19 543, Krassó-Szörényben 16 112, Pozsony megyében 17 218 gyári munkás dolgozott. (Ezekben a létszámokban a bányamunkások száma is bennfoglaltatik.) A közel hat és félezer gyári munkást foglalkoztató gyáripar Újpestet a negyedik legnagyobb nagyipari várossá tette Magyarországon Budapest, Pozsony és Temesvár mögött.

29 A Budapest környéki ipar erősen nagyipari jellegét a gyáripar rendkívül nagyfokú koncentrációja is alátámasztotta: 549