Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Berend T. Iván - Ránki György: A Budapest környéki ipari övezet kialakulásának és fejlődésének kérdéséhez = Contribution to the problem of the formation and development of the industrial zone around Budapest 535-573

foglalkoztatott — kereken 65 000 — munkásokéhoz viszonyítva. Nagyobb gyár csak igen kevés volt, s 100 munkásnál többet foglalkoztató üzem is mindössze 10 található a Budapest környéki helységekben. A századforduló idején a környező ipari övezet kialakulásának kezdeti állapotait figyelhetjük meg, amikor az egyes helységekbe még inkább véletlenszerű gyártelepedés megy végbe, s meghatározott jellege tulajdonképpen csak Újpestnek, Budafoknak és a gyorsan fejlődő Weiss Manfréd Művek révén Csepelnek van. Újpesten a bőr- és faipar játszott kiemelkedő szerepet. A Wolfnerbőrgyár, az 1856-ban alapított Weiss Ármin és Fia-féle, valamint az 1889-ben alapított Mauthner-bőrgyár mellett még egy kisebb bőrfeldolgozó üzem is működött, s ezekben összesen 736 munkás dolgozott (az első kettőben 392, illetve 230). A faipari vállalatok közül az 1838-as alapítású I^őwy-féle parkettgyár, valamint a Kirscher és a Müller-féle asztalosárugyár érdemel említést. Ezek mellett a régi vegyészeti üzemek — az 1860-as alapítású Leiner-testvérek, az 1864-es alapítású Leiner F. és Fiai enyvgyárak (összesen 86 munkással), a Krayer-festékgyár (1880) stb. — voltak jelentősek. Újpest legnagyobb gyárai közé tartozott még a századfordulón az 1882-ben alapított Magyar Pamutipar Rt., amelyben több mint 500 munkás dolgozott, és az 1862-ben alapított és több mint 150 munkást foglalkoztató Bgyedi-féle szeszgyár. A nehézipart csupán a Nicholson-gépgyár 1895-ben alapított hajógyára (63 munkás), valamint a több, mint 50 munkással dolgozó hadfelszerelési gyár, s a közel 100 munkást foglalkoztató fűrészgyár képviselte. Budafok ipari jellegét az élelmiszeripar határozta meg. Az 1873-ban alapított Haggenmacher-sörgyár több, mint 200 munkást alkalmazott a századforduló idején, az 1882-ben létesült Törley-féle pezsgőgyár 40, a Keglevich-féle konyakgyár 23 munkással dolgozott. Ezekhez kapcsolódott az ugyancsak gyári jellegű parafadugógyár is. Jelentősebb gyári vállalat volt még Budafokon az 1895-ben alapított Unió gyufagyár, amelyben közel 100 munkás dolgozott. Csepel iparosodását a Weiss Manfréd Művek határozta meg. (Ércárugyár és Tölténygyár 316, illetve 270 munkással). Ezen kívül nem is volt nagyipari jellegű vállalat a községben. A többi helyiségnek nem volt kialakult ipari arculata. Kispesten a gyári jellegű vállalatok közül az 1889-es alapítású Budapest-Szentlőrinci téglagyár (134munkás), az 1893-ban alapított Cséry-fél eszemétfeldolgozó telep (212 munkás), a Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társaság kocsijavító üzeme (87 munkás) és a Biehn-féle kátránygyár (66 munkás) volt jelentős. Erzsébetfalva legnagyobb üzeme a Stein és Rosenstrausz-féle 120 munkást foglalkoztató gyufagyár volt. A Gerő-féle keményítőgyár 23 munkással, a téglagyár 42, az aszfaltgyár 52 és a villamosmű 25 munkással dolgozott. A dél-pesti iparvidék harmadik községében, Soroksáron egy 40 munkással dolgozó műtrágyagyár, 23 munkást alkalmazó kötélgyár és az 1875-ös alapítású I^edovszky-féle gőzmalom működött, mely utóbbi 45 munkást foglalkoztatott. 543