Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története. I., 1863-1911 = Istoriâ sudostroeniâ v g. Ujpest. I., 1863-1911 483-534

Növekszik a gyárakban működő gépek száma, a műhelyek gépeinek zömét már gőzerővel hajtják meg és bevezetik a segédgépek alkalmazását. A gyár további fejlődését és újabb termelésnövelést a munkaerő hiánya akadályozta meg.

55 1879-ben a hajógyárak egész évben bőségesen el voltak látva munkával. Különösen Románia és Dél-Oroszország részére szállítottak. Ez évben Hartmann a román uszálymegrendeléseken dolgozott; 250 darab uszályra kapott megrendelést. Ezek mindegyike 500 tonnás űrtartalmú volt. Ekkor kezdett hozzá egy román vállalkozó részére a Mon Plaisir elnevezésű, tengeri használatra is alkalmas kerekes személyszállító hajó építéséhez. Ily módon Hartmann gyárából került ki az első folyami és tengeri használatra egyformán alkalmas hajó; és Hartmann ezen a téren is utat mutatott az újpesti hajóépítésnek. A hajóról csak egy korabeli munkában megjelent rajz maradt fenn, semmi közelebbi adat nem áll rendelkezésre, mégis a rajzból megállapíthatóan jó vonalú, szépen elkészített és jelentős nagyságú hajó lehetett, amely elkészülte után a román Duna torkolatában és a tengerparti kikötők között bonyolított le forgalmat. Hartmann második gyárában a rendelkezésre álló források szerint — lényegében egy évtizedes időszakról van szó — Románia részére a már említett 250 vasuszályon kívül hat személyszállító gőzhajót,, egyenként 300 lóerővel, valamint két tengeri hajót (Mon Plaisir és Mon Repos), Magyarországon belföldi használatra egy nagy és három kisebb személyszállító gőzöst készített. Ezenfelül görög megrendelők részére vasuszályokat, ármentesítő társaságoknak kisebb gőzüzemű csónakokat és magánosoknak átkelési hajókat épített.

56 Hartmann gyárának technikai színvonala megfelelt a korabeli helyzetnek, de ez nem is képzelhető el másképpen, hiszen nagy, tengeri közlekedésre is alkalmas hajók építéséhez megfelelő gépi berendezés volt szükséges. Az a tény, hogy Hartmann hajó-gőzgépeket a lehető legritkább esetben épített, az ő területe inkább a hajótest építése, a külső és belső kiállítás volt, viszont hajóiba beépített gépeit a korabeli legjobb gépgyárakból szerezte be. A hajók kazánjait részben az újpesti gyártelepen készítették, részben Svájcból hozatta, a gépeket zömükben már belföldi gyárak szállították. Az új hajókon kívül igen sok hajó javítását és karbantartását is vállalta, ezenkívül hazai szükségletre a Géza utcai gyárban rendszeresen folytatódott a kazánok készítése. A hajóépítésnek a 70-es évek második felében bekövetkezett fellendülése azt a reményt keltette a magyar hajóépítőkben, hogy sikerül véglegesen elfoglalni az aldunai hajópiacot, amely szinte természetes felvevő területként jelentkezett a magyar hajógyáraknak. A kedvezően induló fejlődés azonban komoly akadályokkal kényszerült megküzdeni. Elsősorban is hiányzott a folyamatos, nagyméretű termeléshez szükségestöbbszázezer forintnyi forgótőke. A hajóépítés természeténél fogva — különösen ezekben az években, amikor lényegében még modern manufaktúra méretekben és módszerekkel folyt a munka, s az anyag és egyéb tényezők pontosan nem voltak kiszámíthatók — könnyen előfordulhatott, hogy a vállalkozó ráfizetett egy-egy hajóra, mert a meg505