Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története. I., 1863-1911 = Istoriâ sudostroeniâ v g. Ujpest. I., 1863-1911 483-534

1867 márciusának végén tette meg első próbaútját a hajó és március 24-én megkezdte a Budapest—Bezdán közötti menetrendszerű közlekedést. A Stabilimento tehát az első hajót a remélt rövidebb határidő helyett, több, mint háromhetes késedelemmel, a másodikat pedig öthetí késéssel szállította. A napi 500 forint bánatpénzt tekintve ez elég jelentékeny veszteséget okozott a fiumei részvényeseknek. Az Első Magyar Gőzhajózási Társaság hajóit a partmenti lakosság igen nagy lelkesedéssel fogadta, sőt a kikötőhelyeken nagy ünnepségeket rendeztek. A társaság előretörését az sem gátolta meg, hogy a Fiume hajót egyik útján sérülés érte, pedig ezt az ellenséges osztrák társulat igyekezett felhasználni a vállalat ellen. Az első három hónap bevétele csaknem 55 000 forint volt, s ez arra késztette a társulat vezetőit, hogy újabb hajókat rendeljenek az újpesti hajógyárnál. 1867. augusztus 18-án a Honvéd nevű utasszállító hagyta el az újpesti kikötő öblét és 20-án indult első útjára. A 60 lóerős gőzös igen díszes kiállítású volt. A hajó két oldalán a Honvéd név ragyogott, a név fölött pedig az 1848-as harcok vitézeinek osztott érdemkereszt cserkoszorúval és háromszínű szalaggal. A hajó a Budapest—Esztergom vonalon közlekedett.

39 Az Első Magyar Gőzhajózási Társaság üzleti eredményei továbbra is kedvezőek voltak. Az első öt hónap 100 000 forint bevételt eredményezett, és ez a társulat további terjeszkedését tette lehetővé. Tavasszal még létéért kellett éles harcot folytatni az osztrák társulat ellen, amely a versenyben többek között viteldíj-leszállítással is próbálkozott, novemberben pedig már új hajók vásárlására kerülhetett sor, hogy a növekvő forgalmi igényeknek megfelelhessenek. Linzben, a Mayer-féle hajógyárban két gőzöst és öt uszályhajót vásároltak az újpesti gyárnál pedig két személyszállító hajót, három nagy vontatógőzöst és 36 uszályt rendeltek. 1868 tavaszán, az új hajózási idényben, tehát a társaság öt személyszállító, öt tehervontató és egy csavar-, összesen 11 gőzössel, valamint 41 uszállyal kezdte meg működését. A hajózási társaság nagy sikere az újpesti gyár számára is kedvező volt, mert a növekvő forgalomhoz szükséges hajók zömét itt rendelték meg. A nagyszámú rendelés lehetővé tette a vállalat telepének állandó növelését, új épületek felállítását. Két év alatt igen jelentős fejlődésen ment keresztül az üzem, s Újpest legfontosabb üzemeinek egyike lett, A múlt század 60-as éveiben már világosan látszott, hogy Újpest és a Külső-Lipótváros Pest ipari negyedévé fejlődik. A városhoz való közelség, amelyet a lóvasúttal való közlekedési lehetőség még kedvezőbbé tett, az aránylag olcsó telkek és jó szállítási lehetőségek mind e városrészek előnyére szolgáltak. A hajógyárakon kívül, mert ekkor már Hartmann telepe is gyárnak számított, itt alapították meg üzemüket a Wolfnertestvérek, az Engelsmann és Deutsch-féle szeszgyárak, a Singer-féle vattagyár, Mittelmann Mór spódiumgyára, a Weissz és Reiter-féle bőrgyárak, Oetinger szeszfinomítója, Rosenzweig kenyérsütő, Argay enyvgyáros, gróf Károlyi Sándor uradalmi téglaégetője. A lipótvárosi kültelken, azaz a Váci út mentén volt Rosa Lajos vegyi-, Róth Jakab szesz-, Vestermayer gőzmalma és lisztgyára, Rohrbauer serfőző je, Lichtl csont496