Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Barta István: Az 1831. évi pesti koleramozgalom = L'agitation qui a accompagné l'épidémie cholerique de l'année 1831 445-470

másíthatok,

9 és véleményüket kérte a teendőkre vonatkozólag. A beérkező válaszok jól érzékeltették az országban egyre terjedő, fokozódó nyugtalanságot. A nádor összefoglaló képet adott az ország hangulatáról; a nemességet és a polgárságot nem tekintette veszélyesnek, a parasztforradalom lehetőségét azonban — a földesúri kizsákmányolás következtében — nem utasította el, s felhívta a figyelmet Pest városára is, amely a legnépesebb város az országban, városi viszonylatban itt a legtöbb a nincstelen és az egyetlen hely, ahol egy felkelés veszélyessé válhatna.

10 Cziráky országbíró is arra használta fel az alkalmat, hogy válaszában lehangoló képet fessen a társadalom minden rétegében elharapózó új szellemről, amely nem tiszteli a tekintélyt és a tulajdon szentségét, izgat az egyház és a klérus ellen, mérgező eszméi terjesztésére sajtószabadságot követel, hogy a népet fellázítsa, a kormány embereit hazaárulóknak, önhasznukon munkálódóknak hirdeti, meg akarja rontani az Ősi alkotmányt, a parasztok elnyomatása miatt panaszkodik, el akarja venni a tizedet a paptól, a kilencedet a földesúrtól, a parasztnak földtulajdont s országgyűlési képviseletet ígér, és elsősorban az ifjúságot keríti hatalmába.

11 Majláth Antal zempléni főispán különösen két városra hívta fel a figyelmet: Sátoraljaújhelyre, ahol, megyeszékhely lévén, mindig sok a nemes és nagyszámú az ifjúság, és Sárospatakra, amelynek református főiskoláján ezerre menő diák tanul, kitéve a kísértéseknek és félrevezetésnek.

12 Hasonló jelentések futnak be az ország más részeiből is,

13 minden jelentés a nyugtalanság hangulatát árasztja, gyanús idegenekről tesz említést, forradalmi ágenst sejttet a jámbor külföldi kereskedők, mesterlegények köpenye alatt, s a parasztság elkeseredett hangulatáról ad számot. Ebben az országos keretben természetes, hogy a nyugtalanságok fészkévé vált az a város is, amely az ország központja, amelynek a legtöbb a lakosa, s ezek sorában a legnagyobb az ipari munkások száma, és amelyben a legnagyobb létszámú a kancellár által legveszedelmesebbként jellemzett egyetemi ifjúság és a birtoktalan, szellemi munkából élő értelmiség. Valóban, Pest szinte a középpontjává válik 1831 első felében az országot elöntő politikai nyugtalanságnak. Januárban a Halczlházban röpiratot találnak, amely felkelésre szólítja fel a magyar népet.

14 Cziráky országbíró is mellékelt fentebb ismertetett jelentéséhez egy névtelen levelet, amelyben a haza leggonoszabb ellenségének nevezték, s a szabadság védelmére fegyveres felkelést helyeztek kilátásba. Márciusban Eichholz városkapitány két német nyelvű lázító iratot küld fel Bécsbe: az egyiket március 20-án a Kúria kapujára, a másikat 22-én a lipótvárosi templom ajtajára tűzték ki. Az elsőben a névtelen szerző fegyverre szólította a magyarokat, gúnyolódva fölöttük, hogy ők a német utolsó szolgái Európában. A második a városi szegénység nevében fenyegette meg a gazdagokat forradalommal és a párizsi példára hivatkozva jósolta meg pusztulásukat. Reviczky jelentést tett az ügyről a királynak, hangsúlyozva, hogy a hasonló esetek száma egyre szaporodik; megjegyezte, hogy a röpiratok rossz stílusa plebejus szerzőkre enged következtetni.

15 Valóban, hasonló esetek az ország más részeiben is for447