Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Barta István: Az 1831. évi pesti koleramozgalom = L'agitation qui a accompagné l'épidémie cholerique de l'année 1831 445-470

BARTA ISTVÁN Az 1831. évi pesti koleramozgalom Az 1831. évi nyár nagy jelentőségű eseményeinek véres bevezetője, a július 17-i pesti megmozdulás tényszerűen eléggé ismeretes már a történetírás előtt. Bitekintve a korábbi, jobbára visszaemlékezéseken alapuló leírásoktól,

1 a Tanulmányok Budapest múltjából lapjain is jelent már meg róla szakszerű, levéltári anyag felhasználásával készült dolgozat.

2 E munkákban azonban a pesti munkásság első harcos jelentkezése ugyanabban a megítélésben részesül, mint a parasztság nem sokkal később elkövetkező, országot rengető felkelése: a munkátlan csőcselék értelmetlen, szükségtelen, kártékony megmozdulásává torzul, amelynek egyetlen célja a fosztogatás, a zavarosban halászás, a részegeskedés és a pusztító ösztönök kiélése, s amelynek résztvevőit csak jól megérdemelt sorsuk éri el a katonaság sortüze és a pesti vegyes bíróság ítélőszéke előtt. Ha a mozgalom tényeinek vizsgálatát csak egyetlen nap eseményeire és egyetlen forráscsoportra korlátozzuk,

3 akkor valóban könnyen tekinthetjük sajnálatos véletlennek a mozgalom kitörését, arra azonban még a történetíró polgári szemlélete sem elegendő indok, hogy akár ebben a mozzanatban, akár a korszak egyéb paraszti és plebejus megmozdulásaiban ne lássa meg annak a belső társadalmi erjedésnek egyik tünetét, amely éppen a polgári fejlődés előtt elzárt utat feszegeti. A bomló feudalizmus viszonyai között jelentkező népi megmozdulások alapvetően előremutató vonásait a polgári társadalom történetírása is csak fejlődésének utolsó, hanyatló szakaszában veheti tagadásba, akkor, amikor saját ingadozó rendjének védelmében mindenfajta forradalmi megmozdulást elítél. A marxista történetszemlélet nem ismeri el a véletlen szerepét a történelmi folyamatok alakulásában, s nem tekinti véletlennek az 1831. július 17-i pesti epizódot sem. Igazi, bár korlátozott jelentőségét pedig azzal igyekszik megállapítani, hogy nem körülményeiből kiszakítva vizsgálja, hanem időben és térben a maga helyére teszi: belehelyezi a polgári forradalom felé haladó fejlődés folyamatába, s megkeresi helyét, összefüggéseit a bomló feudalizmus társadalmának egyéb, az adott időpontban érvényesülő jelenségei sorában.

4 Ilyen perspektívából szemlélve a pesti koleramozgalom, különösen azonban a felvidéki nagy parasztfelkelés a forradalom irányába elinduló fejlődés első, kezdeti hullámának tetőzését jelenti Magyarországon. A folyamat, amely Magyarországon is mozgásba hozta a válto445