Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Bélay Vilmos: Adalékok az ár- és bérviszonyok történetéhez Pest-Budán, 1790-1848 = Dannye k istorii izmenenij obsego urovnâ cen i zarplat v gorodah Pest i Buda, 1790-1848 gg. 363-407

kezes nem lenne oly könnyű, kívánatos, hogy a gyárak, műhelyek stb. urai eszközlésbe vegyék e javaslatot." Tudomásunk szerint pusztába kiáltott szó maradt ez a javaslat, intézkedés nem követte. A kocsmázás mellett sok szegény ember szerencsejátékkal is foglalkozott, ami ugyancsak sok pénzét elvitte, de csak keveseknek jutott jelentős pénzösszeget. 1770 óta működött Budán a császári királyi Lottoadminisztráció. évente harmincszor rendeztek húzást, a városban (Pesten) nyolc irodájuk működött. Schams szerint ügyfeleik javarészt „napszámosok és cselédek, akik megtakarított garasaikat odahordják, abban az édes reményben, hogy a vakszerencse állhatatlan istenasszonyát egy jelentőséggel bíró álom által megragadhatják és egy csapásra boldogok lehetnek."

50 Biztos, hogy hiába álmodtak számokat és játszották meg azokat a lottón, csak nagyon kevesen gazdagodtak meg általa. A ruhafélék azon használati cikkek közé tartoznak, amelyeknek múltbeli árát meghatározni igen nehéz, tekintve, hogy minőségüktől függően igen széles skálája van az olcsótól, tehát a piacon, használt állapotban vásárolttól a drágáig. Az újságban közölt kereskedői hirdetések természetesen a legelőkelőbb üzletek drága portékáinak árát tüntetik fel, nem az olyan ruháét, amilyent a szegény napszámosemberek hordtak. Jobb híján azokat az adatokat iktatjuk ide, amelyek korszakunkból cselédek természetbeni ruházatának forint-értékét tüntetik fel, Bcseri I^ajos kutatásai alapján:

51 1810-ben első és második béres ruhája: suba két pár fehér ruha .. kankó kalap egy pár bocskor ... egy pár bőrkapca .. 26 v. Ft 16 „ Megjegyzendő, hogy ugyancsak Bcseri adatai szerint a harmadik és negyedik béres ugyanezen ruhadarabokat csekélyebb értékben kapta, ti. náluk a megfelelő ruházati cikk után kb. 25—30%-kal alacsonyabb értéket tüntetnek fel. Ebből arra lehet talán következtetni, hogy 1810-ben a felsorolt ruházati cikkeknek a fenti táblázaton látható értéke volt a felső határ.

52 A lakbér, élelmiszerköltségek, illetve vendéglői ebéd, ruházkodás, korcsma és szerencsejáték mellett sokféle egyéb kiadása is volt a munkásembernek. Buda híres fürdőváros volt már ebben a korszakban is. Kétségtelen, hogy különösen az idősebb dolgozók közt számos volt a köszvényes, csúzos, aki rendszeresen használta a gyógyfürdőket. Schams Budáról szóló könyve foglalkozik a budai gyógyfürdőkkel, közli az egyes fürdőalkalmatosságok használatának árait is.

53 így a mai Cellértfürdő elődje, a Sárosfürdő (Blocksbad), közös fürdőmedencével és 397