Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Bélay Vilmos: Adalékok az ár- és bérviszonyok történetéhez Pest-Budán, 1790-1848 = Dannye k istorii izmenenij obsego urovnâ cen i zarplat v gorodah Pest i Buda, 1790-1848 gg. 363-407

is beszélve a szőlőkben dolgozó kapásokról vagy trágyahordókról, akik mindenkor kevesebb napszámbért kaptak a mezei munkásoknál. A megyei határozatok értelmében a visszaéléseket leleplező megyei vagy egyéb tisztviselők a bírságpénz harmadrészét kapták. Kz a gyakorlat bizonyára arra sarkalta őket, hogy minél gyakrabban találjanak megbírságolandó visszaélést, mert ez is növelte jövedelmüket. Fentiek alapján világos, hogy nem lehet a vármegyei vagy városi tisztviselők, vagy akár hatósági szolgák jövedelmét pontosan megállapítani, mert hiszen a jövedelmük jelentős részét — sokuk esetében zömét — kitevő „mellékes''-eikről nincsenek jegyzékeink. A fenti fizetési jegyzék ismertetését mégsem véljük feleslegesnek. Megtudjuk belőle a tisztviselők és egyéb alkalmazottak hozzávetőleges számát, kategóriáit, a „systhematisált" fizetés összegét, ezen keresztül állásuk megbecsülését. A fentiekben közölt fizetési adatok közt találhatók olyanok is, amelyek a vármegye alkalmazásában álló, de nem Buda vagy Pest városában lakó tisztviselőre vonatkoznak. így például a megye vidéki járásainak szolgabírái, biztosai, sebészei, bábái stb. Ezeknek fizetési adatait azért vettük fel a tárgyalás anyagába, mert számuk viszonylag nem nagy, maga a fizetés összege pedig, minthogy némely esetben alacsonyabb a pesti és budai lakosú azonos rangú tisztviselőkénél, alkalmas annak bemutatására, hogy a megyeszékhelyen működő, tehát pesti vagy budai lakos tisztviselő magasabb illetményt kap vidéki kollégájánál. Értelmiségi pályán dolgozók Az alábbiakban a hírlapokban megjelent álláshirdetések alapján mutatunk be néhány értelmiségi szakma (orvos, tanító, mérnök stb.) fizetésére vonatkozó adatokat. Mint látni fogjuk, nem kizárólag készpénzjövedelemről van itt szó, hanem sok esetben természetbeni lakást, tüzelőt, gyertyát stb. is kap a dolgozó a készpénzen kívül. A természetbeni juttatások mennyisége elég számottevő. Meg kell jegyezni, hogy ezek az állások általában vidékiek, csupán a velük kapcsolatos hirdetés jelent meg fővárosi hírlapban. így, szigorúan véve, nem fővárosi dolgozók fizetésére világítanak rá. Meggyőződésünk azonban, hogy ezeknél az értelmiségi állásoknál nem volt lényeges különbség a fővárosi és a vidéki dolgozó fizetése közt, hiszen — mint látni fogjuk — inkább a kortól és szolgálati időtől függő, egészen kerek összegekkel találkozunk itt. Általános, törvényszerű elvként nem találkozunk azzal a felfogással, hogy a fővárosi tanárt, orvost, mérnököt jobban meg kellene fizetni, mint vidéki kollégáit, habár esetleg — más szakmákhoz hasonlóan — itt is felmerültek ilyen nézetek. Mindenesetre közlünk néhány ilyen álláshirdetést, csak a főbb követelmények idézésével, mert ezekből joggal következtethetünk a hasonló foglalkozást űző pesti vagy budai értelmiségi dolgozó rendszeresített jövedelmére. 1808-ban a keszthelyi Georgikon veterinárius — azaz állatorvosi — asszistensi állást hirdet 400 forint készpénz fizetéssel és szállással. 1844ben egy nemes leány mellé keresnek házitanítót 300 váltó forint fizetés386