Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Bélay Vilmos: Adalékok az ár- és bérviszonyok történetéhez Pest-Budán, 1790-1848 = Dannye k istorii izmenenij obsego urovnâ cen i zarplat v gorodah Pest i Buda, 1790-1848 gg. 363-407

is beszélve a szőlőkben dolgozó kapásokról vagy trágyahordókról, akik mindenkor kevesebb napszámbért kaptak a mezei munkásoknál. A megyei határozatok értelmében a visszaéléseket leleplező megyei vagy egyéb tisztviselők a bírságpénz harmadrészét kapták. Kz a gyakorlat bizonyára arra sarkalta őket, hogy minél gyakrabban találjanak meg­bírságolandó visszaélést, mert ez is növelte jövedelmüket. Fentiek alapján világos, hogy nem lehet a vármegyei vagy városi tisztviselők, vagy akár hatósági szolgák jövedelmét pontosan megálla­pítani, mert hiszen a jövedelmük jelentős részét — sokuk esetében zömét — kitevő „mellékes''-eikről nincsenek jegyzékeink. A fenti fizetési jegyzék ismertetését mégsem véljük feleslegesnek. Megtudjuk belőle a tisztviselők és egyéb alkalmazottak hozzávetőleges számát, kategóriáit, a „systhematisált" fizetés összegét, ezen keresztül állásuk megbecsülését. A fentiekben közölt fizetési adatok közt találhatók olyanok is, amelyek a vármegye alkalmazásában álló, de nem Buda vagy Pest városában lakó tisztviselőre vonatkoznak. így például a megye vidéki járásainak szolga­bírái, biztosai, sebészei, bábái stb. Ezeknek fizetési adatait azért vettük fel a tárgyalás anyagába, mert számuk viszonylag nem nagy, maga a fizetés összege pedig, minthogy némely esetben alacsonyabb a pesti és budai lakosú azonos rangú tisztviselőkénél, alkalmas annak bemutatá­sára, hogy a megyeszékhelyen működő, tehát pesti vagy budai lakos tisztviselő magasabb illetményt kap vidéki kollégájánál. Értelmiségi pályán dolgozók Az alábbiakban a hírlapokban megjelent álláshirdetések alapján mutatunk be néhány értelmiségi szakma (orvos, tanító, mérnök stb.) fizetésére vonatkozó adatokat. Mint látni fogjuk, nem kizárólag készpénz­jövedelemről van itt szó, hanem sok esetben természetbeni lakást, tüze­lőt, gyertyát stb. is kap a dolgozó a készpénzen kívül. A természetbeni juttatások mennyisége elég számottevő. Meg kell jegyezni, hogy ezek az állások általában vidékiek, csupán a velük kapcsolatos hirdetés jelent meg fővárosi hírlapban. így, szigo­rúan véve, nem fővárosi dolgozók fizetésére világítanak rá. Meggyőződé­sünk azonban, hogy ezeknél az értelmiségi állásoknál nem volt lényeges különbség a fővárosi és a vidéki dolgozó fizetése közt, hiszen — mint látni fogjuk — inkább a kortól és szolgálati időtől függő, egészen kerek összegekkel találkozunk itt. Általános, törvényszerű elvként nem talál­kozunk azzal a felfogással, hogy a fővárosi tanárt, orvost, mérnököt jobban meg kellene fizetni, mint vidéki kollégáit, habár esetleg — más szakmákhoz hasonlóan — itt is felmerültek ilyen nézetek. Mindenesetre közlünk néhány ilyen álláshirdetést, csak a főbb követelmények idézésé­vel, mert ezekből joggal következtethetünk a hasonló foglalkozást űző pesti vagy budai értelmiségi dolgozó rendszeresített jövedelmére. 1808-ban a keszthelyi Georgikon veterinárius — azaz állatorvosi — asszistensi állást hirdet 400 forint készpénz fizetéssel és szállással. 1844­ben egy nemes leány mellé keresnek házitanítót 300 váltó forint fizetés­386

Next

/
Thumbnails
Contents