Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Bélay Vilmos: Adalékok az ár- és bérviszonyok történetéhez Pest-Budán, 1790-1848 = Dannye k istorii izmenenij obsego urovnâ cen i zarplat v gorodah Pest i Buda, 1790-1848 gg. 363-407
2 konyhakötő, olyannak pedig, aki csak meleg ételeket tud főzni 40 forint, 2 konyhakötő. Kötelességek lesz azonban a főzésen felül házi és kerti munkákat is véghezvinni." Szakácsné : „Az olyatén szakácsnénak, aki nemcsak meleg ételeket, hanem süteményeket is tud készíteni, lészen bére 30, legfeljebb 35 forint, ha pedig csupa meleg ételeket és semmi süteményeket nem tud, 20, legfeljebb 22 forint." Konyhai szolgáló (ti. aki a szakácsnak segít): „Az olyas szolgáló, aki kenyeret sütni s főzni is tud, 14 forint, egy pár új csizma. A kisebb szolgálónak pedig 8 forint és egy pár új csizma." Dajkák: szoptatós dajka 35 forint, száraz dajka 20 forint. Szobalány : „. . . az olyan szobaleánynak, aki varrni, kötni s hajat fodorítani tud, 24 forint, a tudatlanabbnak pedig 16 forint." Az 1794. évi limitálás után a jegyzőkönyvben a házi cselédek bérének szabályozása többet nem szerepel. Minthogy — amint a fentiekben látható — a bér nagyobb része a legtöbbjüknél élelmiszerben — ide értve a gabonát —, ruházati cikkekben, vagy a gazda földjének használatában jutott kezükhöz, a készpénz alárendelt szerepet kapott, nem is volt szükség gyakori szabályozásra. A gazda és házi cselédje közt e korban még általános patriarchális viszony következtében itt nem is lehet olyan pontosan rekonstruálni a munkavállaló jövedelmét, mint a kizárólag (vagy túlnyomóan) bérből élő más csoportoknál. Rendelkezésünkre áll Csongrád megye 1810. évi cselédbér-limitációja. 29 Ha ezzel összevetjük az 1794. évi pestit, kitűnik, hogy lényeges változást alig-alig veszünk észre. A cselédbérekre vonatkozólag bízvást mondhatjuk, hogy az általunk vizsgált hatvan éves perióduson végig alig változtak. Az 1810. évi csongrádi limitáció néhány ruházati cikknek a pénzben kifejezett értékét is közli. Ezeket ideiktatjuk: Suba 26 Ft Két pár fejér ruha 16 „ Kankó 8 „ Kalap 3 ,, Pár bőrkapca 3 ,, Pár bocskor 2 ,, Ecseri Lajos — a csongrádi cselédbérek feldolgozója — megállapítása szerint ott az 1820-as évektől kezdve a cselédeknek való ruhavásárlás, a csizma kivételével, egészen kiment a divatból. Ehelyett disznótartást, üszőborjút, kukoricaföld használatot kapott a cseléd. Városi és megyei alkalmazottak A testi munkát végző, napszámbérből élő dolgozók után nézzük meg, hogy mennyi jövedelme lehetett a két Duna-parti városban lakó hatósági (városi és megyei) tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak? Pest város hatósági alkalmazottainak évi fizetését Schmall Lajos és Flaxmayer József kutatásai nyomán az alábbiakban közöljük. 30 380