Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Bélay Vilmos: Adalékok az ár- és bérviszonyok történetéhez Pest-Budán, 1790-1848 = Dannye k istorii izmenenij obsego urovnâ cen i zarplat v gorodah Pest i Buda, 1790-1848 gg. 363-407

Az 1810-ből fennmaradt szőlőmunkás-limitáció már, a mezei munkabérekhez hasonlóan, külön tárgyalja a tartással és az anélküli béreket. Eszerint a két városban a nyitásnak tartással 45, tartás nélkül 90 krajcár volt a napszámbére. A legmagasabb persze itt is a kapálás, bujtás és metszés bére. Az e munkákat végzők tartással 75, tartás nélkül 120 krajcárt kaptak. A könnyebb munkát végzők, mint a venyigeszedők, kötözők, karóosztók, karóverők, gyomlálok, trágya- és földhordók, kőszedők kapták a legalacsonyabb napszámbért: tartással 30 krajcárt, anélkül 60 krajcárt. Ha ezeket a béreket az ugyanez évből való mezei munkásbérrel hasonlítjuk össze, azt állapíthatjuk meg, hogy a szőlőmunkások legmagasabb bérű kategóriájába tartozók, — a kapálok, bujtok és metszők — kapnak ugyanannyit, mint a kaszások (75, illetve 120 krajcárt). Á könynyebb és kevesebb szakértelmet igénylő munkákat végző szőlőmunkások (venyigeszedők, kötözők stb.) ugyanannyit kapnak, mint a kaszások mellett dolgozó gyűjtők. Ha a napszámbér értékét valamely áruban kívánjuk kifejezni, akkor azt mondhatjuk, hogy 1810-ben a marhahús fontja 24 krajcár, a faggyúé 48 krajcár.

15 Ezek szerint a szőlőmunkások közt legmagasabb bért kapó kapások, bujtok és metszők napi munkájuk béréért 5 font (kb 2,5 kg) marhahúst vásárolhattak. A vármegyei limitáció-jegyzőkönyvekből kitűnik, hogy a megye többi helységében alacsonyabb volt a napszámbér 1810-ben, mint Budán és Pesten. A pilisi járás helységeiben a nyitók ugyanekkor 75 krajcárt kaptak tartás nélkül (a két városban 90 krajcárt), a váci járásban pedig mindössze 60 krajcárt (ép 1 forintot). Előbbiek 16,5 %-kal, utóbbiak 33 %-kal kevesebbet kerestek, mint budai és pesti munkatársaik. 1813 és 1830 közt csaknem minden évből fennmaradtak a szőlőmunkások napszámbér limitálási adatai. Áttekinthetőség kedvéért táblázatban közöljük a metszők és döntők (homlítók) bérét, külön elől a tartással, második helyen a tartás nélküli béreket: 1813 36 kr 1814 36 „ 1818 24 kr 45 „ 1820 18 „ 39 „ 1821 18 „ 39 „ 1822 15 „ 30 „ 1823 13 „ 26 ,-, 1824 13 „ 26 „ 1825 13 „ 26 „ 1826 13 „ 26 „ 1827 13 „ 26 „ 1828 12 „ 30 „ 1829 12 „ 30 „ 1830 12 ,, 30 „ Ezek bizony jóval alacsonyabb bérek, mint a mezei munkásoké. A szőlőmunkások legjobban fizetett kategóriájába tartozó metszők és döntők 1823 és 1830 közt tartással 12, illetve 13 krajcárt kaptak, tartás 368