Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Bélay Vilmos: Adalékok az ár- és bérviszonyok történetéhez Pest-Budán, 1790-1848 = Dannye k istorii izmenenij obsego urovnâ cen i zarplat v gorodah Pest i Buda, 1790-1848 gg. 363-407
BÉLAY VILMOS Adalékok az ár- és bérviszonyok történetéhez Pest-Budán (1790-1848) Az árak és munkabérek története egyike a magyar történetírás legelhanyagoltabb területeinek. 1 A következőkben néhány adalékkal szeretnék hozzájárulnia nagyfontosságú kérdés megvilágításához. Sajnos, a források nyújtotta adatok egyoldalúsága nem engedte meg, hogy a vizsgált területen, az 1790 és 1848 közti évek két Duna-parti fővárosában, Pesten és Budán minden foglalkozási ág kereseti viszonyainak, következésképp megélhetése körülményeinek kérdéseit tisztázzuk. Nem lehetett másról szó, minthogy néhány, bár igen fontos foglalkozási ág: a Szőlőmunkások, építőmunkások, házi cselédek, városi és megyei alkalmazottak limitált bérét megvizsgáljuk és ugyancsak néhány, bár igen fontos, a megélhetéssel legszorosabb kapcsolatban álló kiadás, aminő a lakbér, néhány alapvetően fontos élelmiszernek ára s egy-két egyéb cikknek vagy szolgáltatásnak az árát is ideiktassuk. A kép tehát igen távol van a teljességtől. Tanulmányunk mégis, úgy hisszük, alkalmas arra, hogy a két város lakosságának többségét kitevő szegénysége a napszámosok, mesterlegények, inasok és szolgák mindennapi életének egy alapvető kérdését megvilágítani segítsen. Forrásaink közt első helyen említendő a munkabérek és árak hatósági, nevezetesen vármegyei közgyűlés által megszabott limitálása. Ez három testes kötetbe kötött jegyzőkönyvnek formájában Pest-PilisSolt megyék levéltárában megtalálható. 2 Kiegészíti ezt a Fővárosi levéltárban őrzött megyei limitációk tömege. 3 Ezek részben pontosan fedik egymást, vagyis azonos szöveg olvasható az illető közgyűlés jegyzőkönyvének vármegyei és városi példányában, részben azonban csak az egyik levéltárban találhatók meg (pl. egyes évekből az élelmiszerek árának limitálása ma csak a Fővárosi levéltárban található meg). Sajnálatos hiányossága a Hmitációs jegyzőkönyveknek az, hogy nem terjednek ki a korszak egészére. Amint az alábbiakban kitűnik, egyetlen olyan foglalkozási kategória sincs, amelynek az egész 58 évig tartó korszakon keresztül szabályoznák a bérét. 4 Zömmel csak az 1820-as és 1830-as évekről ismeretesek a napszámbérek e jegyzőkönyvek alapján. Másik, még nagyobb hiányossága, hogy csak egyes, fentebb már megjelölt kategóriák bérét árulják el, ti. azokét, amelyeknek limitálásával a hatóság foglalkozott. A munkabérekre vonatkozólag számos adatot lehet találni szétszórtan, különféle levéltári állagokban, főleg a korszak végéről. 363